Címke: aszály (323 cikk)

Egy kormányhatározat rendelkezik az átcsoportosításról.

A múlt hét második felében érkezett eső hatására jelentősen enyhült az aszály, de a jövő héten érkező nyári meleg ismét rontani fogja a talaj nedvességviszonyait – írta a HungaroMet Zrt. a agrometeorológiai elemzésében.

Miközben a magyar gazdák a járványok, az aszály és a piacvesztés ellen küzdenek, az uniós döntéshozók újabb kihívások elé állítják őket. Papp Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke azb InfoRádió Aréna című műsorában arról beszélt, hogy az ukrán csatlakozás, a GMO-kérdés és a támogatási rendszer átalakítása alapjaiban változtathatja meg a magyar mezőgazdaság jövőjét.

A tengervíz sótalanításával igyekeznek segíteni a lakosságot és a mezőgazdaságot Szicíliában, ahol a vízhiány kritikus szintet ért el már most a nyár előtt, méghozzá annyira, hogy a szigetet további egy évre környezeti katasztrófa sújtotta térségnek nyilvánították.

Hatszáz fölé emelkedett azoknak a gazdáknak a száma, akik felajánlották a területüket az elárasztásra, a kormány pedig létrehozta az aszálykezelésért felelős operatív törzset – mondta el az InfoRádióban V. Németh Zsolt, az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára, a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság elnöke, az aszálykezelésért felelős operatív törzs tagja.

Felgyorsult a terület kiszáradása, az ok a globális felmelegedés: az elmúlt huszonhat évből tizenhárom aszályos volt. Az utóbbi négy évben összesen csak 644 nap nem minősült száraznak. Van, ahol a talajvíz már csak hat méteres mélységben érhető el. Az ENSZ már 2020-ban félsivatagnak nyilvánította a Homokhátságot, amelynek problémáiról a közelmúltban egy szegedi konferencián beszéltek a kutatók, köztük Sipos György egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem Természet- és Környezetföldrajzi Tanszékének vezetője, akivel most az InfoRádió készített interjút.

Homokos "partja" van a Tisza közepének, olyan alacsony a víz. És ez egyáltalán nem csupán esztétikai probléma.

A tartósan vízhiányos időszakban vízjogi engedély nélkül is lehetőség nyílik az értékmentő öntözési célú vízhasználatra 30 napig.

Ha az idei szüret is olyan kedvezőtlenül alakul, mint a tavalyi vagy esetleg jön egy komolyabb fagy, akkor nem mérséklődik a kávé világpiaci ára, hanem várhatóan még egy évig a jelenlegihez közeli szinten marad – mondta az InfoRádióban Nezvál Máté. A kávépiaci szakértő szerint hosszabb távon nem is az éghajlatváltozás jelenti az igazi kihívást, hanem a fenntarthatóság.

Az alacsony vízállás szűkebb életteret biztosít, és határt szabhat a folyóból való vízkivételnek is. Ha valóban nem lesz idén semmilyen árhullám, az negatívan befolyásolhatja az élővilágot, mivel egy-egy árhullám idején mocsaras, lápos részek töltődnek fel vízzel.

Mélyponton van a Duna és a Tisza vízgyűjtő területén a hóban tárolt víz mennyisége. Pontosabban a Tiszáéban annyira alacsony, hogy igazából nem is mérhető.

Még az erdészeket is meglepte az a jövőkép, melyet a különböző klímaszcenáriók jeleztek előre – mondta az InfoRádióban a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője. Mészáros Péter figyelmeztetett: az aszály és a nem megfelelő mennyiségű téli csapadék miatt a pesti oldalon 2050-re gyakorlatilag megszűnhetnek a zárt erdők, és felnyíló, sztyeppszerű környezet fogadhatja az odalátogatókat.

Az ország nagy részén egy évszaknyi víz hiányzik a termőtalajból, figyelmeztet az HungaroMet. A téli aszály komoly gondot jelent a mezőgazdaságnak. Fehér Balázs meteorológust, a HungaroMet munkatársát kérdeztük.

Nehéz évet zárt a magyar mezőgazdaság, az ágazat teljesítménye 2023-hoz képest visszaesést mutatott. Az állattenyésztési szektorban ugyanakkor némi növekedés volt tapasztalható, ami bizakodásra adhat okot.

A Széchenyi István Egyetem közreműködésével magyar műhold vizsgálja az aszályos területeket, és adhat tájékoztatást a gazdálkodóknak a jövőben, hogy milyen a növényzet, illetve a talaj nedvességállapota.

A szárazság két állam kivételével az USA teljes területére kiterjed, összesen mintegy 150 millió embert érintve.

Az időjárási szélsőségekhez való alkalmazkodást és a hidrológiai kockázatok mérséklését célozza meg Magyarország és Szerbia új együttműködése a Tisza mentén. A vízügyi szakemberek itt is ugyanazzal a kihívással küzdenek, mint a Duna vagy más folyók mellett: aszály idején nincs elég víz, árvíz idején pedig nincs hová elvezetni.

Az ipari növények és az időszaki gyep elterjedése, valamint a pihentetett területek növekedése mellett az időjárási viszontagságok is hozzájárultak ahhoz, hogy idén több gabonaféle esetében is csökkent a betakarított területek mérete – mondta az InfoRádióban az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője. Szigethy-Ambrus Nikoletta hozzátette: idén várhatóan kevesebb lesz a betakarított malmi búza, ami egyes élelmiszerek árain is meglátszódik majd.

A jelenség veszélyt jelent a vízellátásra – figyelmeztet az ENSZ egyik szakosított szervezete.

Az árvízi védekezés nehézségeiről és költségeiről, a többletvíz megtartásának lehetőségeiről, de még a hódok okozta veszélyről is beszélt Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.