Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
Nyitókép: pixabay

Emberszafari Bosznia fővárosában, kiderülhet a teljes igazság

Harminc évvel a boszniai háború lezárását követően nyomozás indult Olaszországban az úgynevezett szarajevói emberszafari-ügyben, amelynek során azt vizsgálják, kik és kinek szerveztek embervadászatot az ostrom alatt álló Szarajevóban az 1992-1995-ös boszniai háború idején.

A Klix.ba szarajevói hírportál beszámolója szerint a milánói ügyészség indított nyomozást az ügyben, hogy kiderüljön, valóban fizettek-e gazdag olaszok azért, hogy Szarajevóban emberekre lőhessenek távcsöves puskával a város szerb ostromának idején.

A témával a boszniai sajtó már a kilencvenes években is foglalkozott, nyomozás viszont csak azt követően indult, hogy 2022-ben megjelent Miran Zupanic szlovén rendező Sarajevo Safari című dokumentumfilmje, amelyben szemtanúk, illetve egy neve elhallgatását kérő, elsötétítve és eltorzított hangon nyilatkozó korábbi szervező beszél a történtekről. A filmben elhangzik, hogy gazdag külföldiek, köztük olaszok és németek jelentős, több millió forintnak megfelelő összeget fizettek azért, hogy emberekre vadászhassanak.

A dokumentumfilm felháborodást keltett a boszniai szerb veteránok körében, akik azt állítják, a film hazugságokon alapul, ilyen embervadászat nem volt.

Zilha Mastalic Kosuta, a Szarajevói Egyetem emberiesség elleni és a nemzetközi jogokat sértő bűncselekményeket vizsgáló intézetének a munkatársa korábban arról beszélt, hogy Szarajevó ostroma idején a becslések szerint több mint 300 mesterlövész lőtt a helyiekre. Hozzátette: a mesterlövészek 225 civilt, köztük 60 gyereket öltek meg. Azt azonban nem lehet tudni, hogy a mesterlövészek katonák vagy civilek voltak-e.

Szarajevó ostroma 1425 napon át tartott.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×