A több mint 15 ezer négyzetméternyi parkosított telken található, 80 helyiségből álló, moziteremmel, és úszómedencével felszerelt palotát 1964-65-ben építették, a berendezéséhez felhasznált mozaikokat és csillárokat a diktátor meglehetősen műveletlennek bizonyult felesége, a rendszer propagandagépezete által mégis vegyész doktorrá, akadémikussá, "nemzetközi hírű tudóssá" avanzsált Elena Ceausescu maga választotta ki.

Arról már a diktátor házaspár kivégzéséhez vezető 1989-es forradalom napjaiban is fogalmat alkothattak az emberek (a televízió jóvoltából), hogy milyen kétes ízlésű luxusban lakott a kommunista pártvezér és családja: a fürdőszobák csaptelepeitől kezdve a fotelek és ágyak faragott díszeiig mindent arannyal vontak be, a falakon híres román festők munkái sorakoztak.

Bár a palota egy részét feldúlták az önkényuralom ellen utcára vonult forradalmárok, az épület berendezésének nagy részét mindmáig megőrizték: a Primaverii palota ugyanis a protokollépületeket kezelő állami hatóság gondozásába került. Azóta csak néhány külföldi küldöttséget szállásoltak el itt, és a román kormány sem igazán tudja, mit kezdjen az épülettel, amelynek a fenntartása rengeteg pénzbe kerül. Néhány éve megpróbálták értékesíteni, de sem vevőt, sem bérlőt nem találtak rá.

Az épület mostani megnyitását Victoria-Violeta Alexandru, a Ciolos-kabinet által újonnan létrehozott nyilvános konzultáció és társadalmi párbeszéd minisztériumának vezetője kezdeményezte, a "múlttal való megbékélés" és a kormány által meghirdetett "nyitottság és átláthatóság" szellemében. Egyelőre nem tudni, meddig lesz látogatható a volt diktátor bukaresti palotája, de a megnyitón tapasztalt óriási érdeklődés nyomán a hatóságok hajlanak arra, hogy állandó múzeumként, Bukarest egyik idegenforgalmi látványosságaként működtessék.