Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas
Fertőtlenített kórházi eszközök.
Nyitókép: Pixabay

Rémisztő számok a magyar egészségügy állapotáról

Minden évben 17 ezer ember hal meg Magyarországon olyan betegségekben, amelyek egy megfelelően működő ellátórendszerben elkerülhetőek lettek volna – mondta az Egyensúly Intézet igazgatója a Magyarország 2030 – A magyar egészségügy jövője című konferencián. Boros Tamás hozzátette, az egészségügyre elköltött pénzt nemzeti befektetésként kell kezelnünk.

Boros Tamás azzal kezdte beszédét, hogy egyvalamiben egyet kell értsen minden ember Magyarországon, mégpedig abban, hogy az egészségügy fejlesztése kiemelt prioritás. „Ez egy nagyon egyszerű dolognak tűnik, de egy olyan országban, ahol nagyon sok mindenben nem értünk egyet, nagyon fontos, hogy legalább legyen egy olyan terület, ahol legalább elvi szinten, az értékek, a gondolatok szintjén egyetértés van abban, hogy fontos az, hogy a magyarok minél tovább éljenek, és az ország feladata az, hogy a lehető leghosszabb, legméltóbb életet biztosítsa minden magyarnak” – fogalmazott az Egyensúly Intézet igazgatója

Mint mondta, Magyarország több fontos egészségügyi mutatóban is komoly lemaradásban van.

A magyarok várható élettartama mintegy öt évvel marad el az uniós átlagtól.

17 ezer fő – ennyien halnak meg évente Magyarországon olyan betegségben, amelyek a mai modern orvostudomány és egy megfelelően működő ellátórendszer mellett elkerülhetőek lettek volna, azaz egy teljes magyar kisváros lakossága tűnik el évente. Közel 900 ezer ember él ma Magyarországon úgy, hogy nincsen saját állandó háziorvosa, mert a praxisok közel egyhetede betöltetlen volt az elmúlt években – fogalmazott.

Boros Tamás kiemelte: Magyarországon az emberek mentális egészsége is rendkívül rossz állapotban van. Ezt az is bizonyítja, hogy

az Európai Unión belül hazánk a harmadik helyen van az öngyilkosságok arányát tekintve.

Az Egyensúly Intézet igazgatója hozzátette: ha az emberek mentális egészsége javul, akkor a gazdaság is jobban fog teljesíteni. „Ahhoz, hogy gyökeresen megváltoztassuk a szemléletünket, az egészségügyre fordított forrásokat nem pusztán kiadásként, hanem a legjobban megtérülő nemzeti befektetésként kell kezelnünk. Kutatások kimutatják, hogy a megelőzésbe és a mentális egészségbe fektetett minden egyes forint többszörösét, akár három-négyszeresét hozza vissza a gazdaságnak. Minden egyes megmentett munkanap, minden egészségben eltöltött plusz életév azonnal növeli a termelékenységet, csökkenti a szociális terveket és erősíti a magyar gazdaságot” – mondta Boros Tamás, aki hangsúlyozta: reméli, hogy 2030-ban már sokkal szívderítőbb statisztikákról tud majd beszámolni.

A cikk alapjául szolgáló hanganyagot Barkóczi Bence készítette.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: a vasúti katasztrófa lenullázta a kormány választási esélyeit Spanyolországban

Szakértő: a vasúti katasztrófa lenullázta a kormány választási esélyeit Spanyolországban

Háromnapos nemzeti gyász van Spanyolországban a szerda reggeli vasúti kataszrófa miatt. A mentési munkálatok jelenleg is zajlanak, a halálos áldozatok száma: 69, de továbbra is 70 eltűnt személyt keresnek. A szerencsétlenség egy súlyosan feszült országban történt, ahol egy hónap múlva előrehozott választásokat tartanak. Lénárt András Spanyolország szakértőt, a Szegedi Tudományegyetem Hispanisztika Tanszékének docensét kérdezte az InfoRádió a helyzetről.
Fel vagyunk készülve a digitális euró bevezetésére és a tokenizáció elterjedésére?

Fel vagyunk készülve a digitális euró bevezetésére és a tokenizáció elterjedésére?

Az euró bevezetése – a kormány szándékai szerint – elérhető közelségbe került. Jószerint mindenki tisztában van a bevezetéstől várható előnyökkel és hátrányokkal, valamint azzal is, hogy a bevezetéshez milyen feltételeket kell teljesíteni. A bevezetés alapkövetelményei várhatóan 2030-ra megteremthetők, s ha akkor Magyarország belép az Európai árfolyam-mechanizmusba (ERM II), akkor 2032-ben már az euró lehet a törvényes fizetőeszköz. Sok újdonsággal az euró bevezetése a hétköznapi gyakorlatban persze nem fog szolgálni, hiszen a hét szomszédos ország közül négyben már az euró a fizetési eszköz, használata ezért a hazai lakosság számára eléggé megszokott; a hazai vállalatok körében pedig régóta bevett gyakorlat, hogy az irodák és az üzemcsarnokok bérleti díját euróban állapítják meg, a jelentős exportot lebonyolító cégek pedig euróban vezetik a könyveiket és a fő bankszámlájukat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×