Infostart.hu
eur:
367.05
usd:
334.47
bux:
144999.38
2026. november 18. szerda Jenő
Egy vöröses színű tócsa a talaj egyik mélyedésében.
Nyitókép: Unsplash

Lezárult a vizsgálat az Almásfüzitőnél észlelt vörösiszap-szivárgás ügyében

Korábban állampolgárok és a helyi horgászszövetség is jelezte, hogy vöröses anyag szivárog a Dunába, és felmerült a gyanú, hogy vörösiszap lehet. Ennek kellett mielőbb laboratóriumi vizsgálattal is utána járni.

Mint arról az Infostart is beszámolt, lehetséges vörösiszap-szivárgás észleltek augusztusban a Dunán, Almásfüzitőnél. A Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége (KEMHESZ), valamint állampolgári bejelentések alapján környezetvédelmi vizsgálat indult a folyó vizében elkeveredő, barnás színű anyag miatt.

Független laboratóriumi mérések alapján nem vörösiszap vagy a tározóból származó anyag szivárog a Dunába Almásfüzitőnél – tudatta szeptember 8-án, kedden a település polgármestere.

Szabó Gergely hozzátette, a tározókat kezelő Tatai Környezetvédelmi Zrt-től (TKV) kapta meg a vállalat által megrendelt vizsgálat eredményét, mely szerint

„egyik komponens mért értéke sem utal arra, hogy a szivárgás a gáttesten belül lévő vörösiszapból, vagy más technológiai anyagból származna”.

A jegyzőkönyv szerint a Dunában megjelenő vörösesbarna tócsák intenzív huminsav kioldódásból származnak. A polgármester hozzátette, a TKV a független analitikai eredményeket megküldte a Győr-Moson-Sopron vármegyei kormányhivatalhoz, mivel ők indítottak mintavétellel egybekötött vizsgálatot az ügyben.

A KEMHESZ információi szerint a térségben korábban mocsaras, lápos terület volt, ezért lehetségesnek tűnt, hogy az onnan származó, szerves anyagok oldódnak bele a vízbe, ez azonban a vizsgálatok mostani lezárásáig nem tekinthető mérvadónak.

(A cikk nyitóképe illusztráció.)

Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×