Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Szabó Tibor, a Tisza Párt képviselõje elõterjesztõként felszólal a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvénynek a polgármesteri és vármegyei közgyûlési elnöki javadalmazás korlátozásával összefüggõ módosításáról szóló vitában az Országgyûlés rendkívüli ülésén 2026. június 23-án.
Nyitókép: MTI/Bodnár Boglárka

Itt a döntés: kevesebb pénz megy a polgármesterek számlájára

Az Országgyűlés korlátozta a polgármesterek és vármegyei közgyűlési elnökök javadalmazását, illetve megalakította az Interparlamentáris Unió (IPU) Magyar Nemzeti Csoportját.

A parlament 135 igennel, 51 nem ellenében, tartózkodás nékül elfogadta a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény polgármesteri és vármegyei közgyűlési elnöki javadalmazások korlátozásával összefüggő módosítását.

A jogalkotók úgy fogalmaznak, hogy a törvény célja, hogy nemzetgazdasági érdekből megakadályozza, hogy a főpolgármester, a megyei jogú városok és a fővárosi kerületi önkormányzatok élén álló polgármesterek, a vármegyei önkormányzatok közgyűlési elnökei, valamint a polgármesterek illetménye automatikusan, évről évre emelkedjen.

Emellett a jogszabály megszünteti az ezen tisztségekhez kapcsolód havi költségtérítési jogosultságot, illetve a felére, a nemzetgazdasági átlagkereset négyszereséről a kétszeresére csökkenti csökkenti a vármegyei önkormányzat közgyűlési elnökének illetményi szorzószámát.

Az indítvány általános vitájában előterjesztőként felszólaló Szabó Tibor (Tisza) felhívta a figyelmet, hogy a hatályos szabályozás alapján a tisztségviselők illetménye a nemzetgazdasági átlagkereset változásához van kötve. Ez 2026. július 1-től minden külön döntés nélkül mintegy 9 százalékos automatikus illetményemelkedést eredményezne – tette hozzá.

Szavai szerint ez a jelenlegi gazdasági és költségvetési környezetben nem indokolt, ezért az indítvány elfogadása esetén az önkormányzati vezetők illetménye nem növekszik automatikusan, hanem a jelenlegi szinten változatlan marad.

Kitért arra: a törvény eddig havi költségtérítést biztosított az érintett tisztségviselőknek, az illetményük 15 százalékának megfelelő összegben, anélkül, hogy a tényleges költséget igazolniuk kellene. Úgy fogalmazott, hogy ahol közpénzt költenek el, ott elszámolásnak kell lennie, és a költségtérítésnek nincs helye most, amikor az ország nehéz pénzügyi helyzetben van.

Megalakult az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportja

Az Országgyűlés – 185 igen szavazattal 1 nem ellenében, tartózkodás nélkül – elfogadta az Interparlamentáris Unió (IPU) Magyar Nemzeti Csoportjának megalakításáról szóló határozati javaslatot.

A javaslat indoklása szerint az újonnan megalakult Országgyűlés – az elmúlt kilenc ciklushoz hasonlóan – kinyilvánítja, hogy az IPU kilenc alapító országának egyikeként közreműködik a parlamentek legrégebbi globális világszervezetének, az Interparlamentáris Uniónak a munkájában és valamennyi országgyűlési képviselő részvételével megalakítja az IPU Magyar Nemzeti Csoportját.

Az Országgyűlés felkéri a házelnököt, hogy hívja össze a nemzeti csoport alakuló közgyűlését és a képviselőcsoportok véleményének mérlegelését követően terjesszen elő javaslatot a nemzeti csoport alapszabályára.

A határozathozatalokat követően az IPU magyar csoportja – a parlamentarizmus nemzetközi napján – megtartotta alakuló ülését, elfogadta alapszabályát, valamint megválasztotta az elnököt, az első alelnököt és a további alelnököket. Az IPU magyar csoportjának elnöke Kulcsár Krisztián (Tisza) lett.

Fosthoffer Ágnes házelnök hangsúlyozta: az IPU globális béke és biztonság, valamint a parlamenti intézmények és demokrácia erősítésében játszott kiemelt szerepére tekintettel, az ENSZ 2018-ban az IPU alapításának napját, június 30-át a Parlamentarizmus Nemzetközi Napjává nyilvánította. Üzenetértékűnek nevezte, hogy az IPU Magyar Nemzeti Csoportja éppen a Parlamentarizmus Nemzetközi Napján alakulhat újjá a magyar Országgyűlésben.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×