A végső határozati javaslatot a közgyűlés 12 képviselője támogatta, a Fidesz-frakció 10 tagja tartózkodott, a Tisza Párt képviselői pedig - azzal az indokkal, hogy nem kívánnak statisztálni a kormány politikai cirkuszához - nem vettek részt az ülésen. A közgyűlés apropóját az szolgáltatta, hogy Gulyás Gergely Miniszerelnökséget vezető miniszter kinyilvánította: a kormány kész segíteni a fővárosnak a működőképesség fenntartása érdekében. Ehhez viszont a fizetésképtelenség kinyilvánítását várja a közgyűléstől.

A Fidesz-frakció módosító javaslatában az szerepelt, hogy a közgyűlés mondja ki a fizetésképtelenséget, ám ezt a közgyűlés többsége nem támogatta. Ugyanakkor a Podmaniczky Mozgalom módosító javaslatát elfogadta a testület, amely azt rögzíti, hogy

a közgyűlés kizárja a főváros tulajdonában álló gazdasági társaságok államosítását.

Karácsony Gergely az ülésen felidézte, hogy a bírósági határozatok szerint törvénytelen a szolidaritási hozzájárulás beszedésének módja és a fővárost érintő elvonások ellentétesek az alaptörvénnyel. Továbbá az Állami Számvevőszék is megállapította, hogy a főváros nem tudja ellátni a kötelező közszolgáltatásokat abban az esetben, ha eleget tesz az állami elvonásoknak - emlékeztetett.

Ennek ellenére a főváros és a kormányzat között elakadtak a tárgyalások, és ha nem folytatódnak, Budapest abba a helyzetbe kerülhet, hogy januártól nem tud bért fizetni a közszolgáltatást ellátó cégek 27 ezer dolgozójának - jelentette ki.

Hozzátette: a kormány azzal, hogy a fizetésképtelenség kimondását kéri, vállalhatatlan feltételeket fogalmazott meg, ugyanis a város nincs fizetésképtelen helyzetben, és semmilyen módon nem tudja támogatni, hogy "letérdeljenek és kezet csókoljanak" azért a pénzért, ami a törvények szerint járna nekik.

Most az a dolguk hogy szaván fogják a kormányt, miután deklarálta: nem fordulhat elő az a helyzet, hogy a főváros működésképtelenné válik - mondta a főpolgármester.

Szentkirályi Alexandra, a Fidesz-frakció vezetője szerint a főpolgármester politikai színpadként tekint a főváros helyzetére és az a szándéka, hogy elhárítsa magáról a felelősséget az elmúlt hat év rossz gazdálkodásáért. Tarlós István korábbi főpolgármester 2019-ben 214 milliárd forint megtakarítással adta át a várost Karácsony Gergelynek, ma pedig 170 milliárd forint a város adóssága, miközben az iparűzési-adó bevétel a duplájára emelkedett - hangsúlyozta.

Mint mondta, a főváros, ahelyett, hogy a közszolgáltatások működtetésére koncentrált volna, 51 milliárd forintot elköltött a Rákosrendezőre, közbeszerzési szabálytalanságok miatt több mint egymilliárd forint bírságot kellett kifizetnie, és 900 millió forint ment el jutalmakra, prémiumra és béren kívüli juttatásokra, továbbá tízmilliók folytak el a Budapest Brand finanszírozására.

Eközben a kormány több mint 770 milliárd forintot költ el a fővárosban, a többi között a déli körvasút megvalósítására, a HÉV fejlesztésére, új villamosok beszerzésére és az Egészséges Budapest Program keretében - hangsúlyozta a politikus.

Szentkirályi Alexandra kifogásolta, hogy a Tisza Párt képviselői távol maradtak az üléstől, miközben igent mondtak Rákosrendező megvásárlására és a "törvénytelen csődköltségvetés" elfogadására. Vagyis azt csinálják, amit országosan, sunyin elbújnak és nem vállalják a felelősséget - fogalmazott.

Déri Tibor (DK) ugyancsak a Tisza Párt magatartását kifogásolva azt mondta, hogy a távolmaradás nem bátorság, hanem felelőtlenség a főváros 27 ezer dolgozójával és 1,7 millió lakosával szemben.

Kiss Ambrus, a Fővárosi Önkormányzat főigazgatója a Fidesz frakcióvezetőjének figyelmét hívta fel arra, hogy a főváros jelenlegi adósságából egy fillért sem vett fel a jelenlegi vezetés, mert a kormány ezt nem engedte.

Hangsúlyozta, hogy amennyiben nem változik a finanszírozás, a főváros mínusz 33 milliárd forinttal kezdi meg a 2026-os évet, ami azt jelenti, hogy nem tudja visszafizetni a 40 milliárd forintos folyószámlahitelt. Ha pedig ez történik - folytatta -, akkor egyrészt megsértik a gazdasági stabilitási törvényt, másrészt nem lesz folyószámlahitele a városnak, így nem tudják finanszírozni a közszolgáltatások működtetését. Ugyanis az iparűzésiadó-bevételek csak márciusban érkeznek - tette hozzá.

Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője úgy vélekedett, hogy a rendkívüli közgyűlés csak komédia, amire semmi szükség. Emlékeztetett rá, már nyáron javasolták, hogy a város ne fizesse a Molnak és a Magyar Villamos Műveknek a számlákat, ami valódi nyomásgyakorlást jelentene, hiszen ebben az esetben a kormány döntésén múlna, hogy leáll-e a főváros közösségi közlekedése.