November 12-ét 1997-ben jelölték ki világszerte a szociális munka napjának, azóta évről évre felhívják a közvélemény figyelmét ezen a napon mindazokra, akik az elesettekért dolgoznak. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) ebből az alkalomból szerda délelőttre utcafórumot és demonstrációt hirdetett a Kossuth térre, egyúttal tiltakozik is a szociális ágazatban dolgozók alacsony béremelése miatt.

A szervezet szerint a kormány által bejelentett 15 százalékos béremelés „méltánytalanul kevés”. Úgy vélik, a szociális területen a közszolgálat más ágazataihoz (pedagógusok, egészségügyi dolgozók) képest is rendkívül nagy a lemaradás a béreket illetően, ezért az erőteljes fluktuáció még inkább felgyorsul, ha nincs érdemi bérkorrekció.

Az MKKSZ elnöke az InfoRádióban elmondta: a szociális ágazatban négy éve nem történt pótlékemelés. Bár a garantált bérminimum, illetve a minimálbér ebben az ágazatban is emelkedett, a diplomás munkatársak keresete viszont nem nőtt, hanem „besimult a közalkalmazotti életpálya-táblába”, a pótlékokat pedig 2022 óta nem emelték.

Boros Péterné úgy fogalmazott, ez egy nagy probléma, ugyanis a diplomával rendelkező szociális ágazati dolgozók diplomás fizetést szeretnének, és többre vágynak annál, hogy négyévente részesüljenek valamennyi pótlékemelésben. Azt gondolja, az érintettek jogosan várják el az államtól mint munkáltatótól, hogy az infláció ellentételezéseként tisztességes fizetést, illetve minden évben bérfejlesztést biztosítson nekik.

A szakszervezeti elnök úgy fogalmazott, számukra „nehezen értelmezhető” a kormány által 2026-ra ígért 15 százalékos béremelés a szociális ágazatban, mert a részletek nem ismertek. Nem világos, hogy arról van-e szó, hogy az érintett munkavállalók 11 százalékos minimálbér-emelést kapnak, és a maradék 4 százalék lesz fizetésemelés, vagy más konstrukció valósul meg. Azt sem tudják, hogy a minimálbér emelése a garantált bérminimum-emelésre épül-e, és a plusz 15 százalék ezen felül jár-e majd. Boros Péterné szerint ha utóbbi valósulna meg, az már „valamelyest értelmezhető” lenne, de aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy „továbbra sincs normális, progresszivitást kifejező életpálya-tábla”.

Emlékeztetett, hogy az MKKSZ tavaly és 2025 januárjában is a szakmai szervezetekkel közösen letett az asztalra egy progresszív életpálya-táblát, amit a kormány befogadott, és nem értik, hogy ennek a kezdeményezésnek miért nincs utóhangja, vagy miért nem értékelték ki a döntéshozók. Az egyértelművé vált Boros Péterné számára, hogy a kormány nem az ő kéréseiket vette figyelembe, ugyanis a javaslatukban nem 15 százalékos bérnövelés szerepelt, mint ahogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelése sem volt benne, hanem

a szociális ágazati pótlékkal, a normális keresetek kialakításával és az aránytartással kapcsolatban fogalmazták meg az igényeiket.

Az MKKSZ elnöke felidézte, hogy Orbán Viktor az év elején megígérte a parlamentben, hogy 2026-ban átütő erejű bérfejlesztést hajtanak végre a szociális ágazatban, szerinte azonban a 15 százalékos béremelés „semmiképpen sem átütő erejű”. Azt gondolja, mindenképpen indokolt lenne „egy szintre hozás” az ágazatban, mert például az oktatásban vagy az egészségügyben sokkal magasabb bérek vannak. Figyelmeztetett, hogy a bérkorrekció elmaradása miatt már jelenleg is óriási munkaerőhiány van a szociális ágazatban, ha pedig nem történik érdemi változás a közeljövőben, még többen elhagyják a pályát.

Boros Péterné úgy értesült, bizonyos intézményekben 30 százalékos munkaerőhiány van, ami azt eredményezi, hogy

az ágazatban maradók sem tudnak már teljes felelősséget vállalni a munkakörükért, mert állandósult a helyettesítés.

Úgy véli, érdemi, áttekinthető intézkedésre van szükség, amit jelenleg nem érzékelnek a kormány részéről, ezért döntöttek úgy, hogy demonstrációt szerveznek a szociális munka napjára.

Az MKKSZ elnöke elmondta azt is, hogy egy szociális dolgozó átlagosan havi nettó 297 ezer forintot keres. Ebből kell megoldaniuk a számlák, a lakbér kifizetését vagy éppen a bevásárlást hónapról hónapra. Megismételte, hogy azt szeretnék, ha a kormány figyelembe venné a döntéseinél azt az életpálya-táblát, amit benyújtottak. Boros Péterné szerint ezekről a javaslatokról kellene tárgyalni, nem pedig a 15 százalékos béremelésről. Azt gondolja, a szociális dolgozók megérdemlik, hogy plusz összeget kapjanak, ami ráépül a szociális ágazati pótléktáblára. Ennek kidolgozását a kormánnyal egyeztetve végeznék el a Szociális Ágazati Érdekegyeztető Fórumban.