Az éghajlatváltozás hatásai már nem csupán a híradásokban, hanem közvetlenül a hazai erdőkben is érezhetők. A Pilisi Parkerdő Budakeszi Erdészetének szakemberei nap mint nap szembesülnek olyan problémákkal, amelyek néhány évtizede még ismeretlenek voltak a magyar erdőgazdálkodás számára - írja a sokszinuvidek.24.hu.

A 9153 hektáron gazdálkodó erdészet azt tapasztalja, hogy a kórokozók és károsítók, valamint az invazív fajok térnyerése veszélyezteti az erdők természetes egyensúlyát. Főként az, hogy olyan rovarok, gombák és betegségek jelentek meg, amelyek néhány éve még ismeretlenek voltak Magyarországon. Ezek egy része természetes úton, mások az emberek közvetítésével kerültek be az országba. Ezek az enyhébb telek miatt tartósan meg tudnak telepedni és el tudnak szaporodni, komoly károkat okozva.

A változások két évtizede kezdődtek a feketefenyők pusztulásával a déli lejtőkön, bár helyükön őshonos fajták telepedtek meg.

Ám a közelmúltban egyre több idegen fafaj, például a bálványfa is teret nyer, ami gyorsan nő és a szárazságot is jól bírja. E növény olyan anyagokat termel, ami gátolja más fajok fejlődését. Hasonló gondot okoz a magas aranyvessző és a selyemkóró is, amelyek árnyékukkal és vízfelhasználásukkal elnyomják a fiatal csemetéket.

A magas kőrisek helyzete különösen aggasztó, ugyanis egy Ázsiából behurcolt gombás betegség, a kőris kéregfekély (Chalara fraxinea) miatt már több mint 15 hektárnyi erdőrészt kellett kivágni és újratelepíteni.

A tölgyfélék is veszélyben vannak: 2021-ben a szakemberek indokolatlan pusztulást tapasztaltak a csertölgy, kocsánytalan tölgy és vörös tölgy állományokban. Kutatók kiderítették, hogy a bajt egy baktérium okozta, ami sebeket okoz a törzsön, sötét, büdös folyadékot bocsát ki, majd elpusztítja a fát. Ez az AOD (Acut Oak Decline) baktérium okozta fertőzés.

De megjelent a Biscogniauxia mediterranea nevű gomba, amely a kéreg alatt támadja meg a tölgyeket, valamint az Észak-Amerikából behurcolt tölgy-csipkéspoloska (Corythucha arcuata) is,

amely szívogatásával már nyár közepére elszürkíti a tölgyek lombját. Utóbbi a fák egészségén túl a makktermelésre is hatással van. A rovart hazájában természetes ellenségei kordában tartják, Európában azonban nincs ragadozója.

A nyári aszályok és hőhullámok is súlyos következményekkel járnak, hiszen a fiatal erdősítések gyakran nem élik túl a csapadékmentes heteket, és még amikor jön is az eső, az sokszor olyan intenzív, hogy elfolyik, mielőtt a talajba jutna. A Pilisi Parkerdő számos területén emiatt volt szükség mesterséges újratelepítésre, például makkvetéssel vagy csemeték ültetésével.

Az idősebb fákra is káros hatással van az éghajlatváltozás, gyengül az állóképességük, emiatt jobban ki vannak téve a kórokozóknak. Jó példa erre a Budakeszi Arborétum lucfenyőállománya, ami gyanta kibocsátásával védené magát, de szárazság idején nem tud elegendő nedvet termelni, így a szúbogarak akadálytalanul pusztíthatják a fákat.

Az emberi nemtörődömség is megteszi a hatását, és a nyári szárazság idején egyre gyakoribbak az erdőtüzek, amik ráadásul a jelentős anyagi és ökológiai károkon túl komoly erőforrásokat is lekötnek a helyreállítás során.

A Pilisi Parkerdő szakemberei szerint az éghajlatváltozás hatásai egyre gyorsabban jelentkeznek, és bár az erdészet folyamatosan alkalmazkodik és beavatkozik, a társadalom egészének is van felelőssége. Hangsúlyozzák:

"A klímaváltozás hatásai egyre gyorsuló ütemben jelentkeznek. A Pilisi Parkerdő elkötelezett abban, hogy szakmai tapasztalataival, aktív beavatkozásokkal és a lakosság bevonásával reagáljon ezekre a kihívásokra. Ugyanakkor a felelősség nemcsak az erdészeké - mindenki hozzájárulhat az erdők védelméhez."