Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
A Korond-patak a Só-szorosnak azon a részén 2025. június 8-án, ahol a parajdi sóbányába a múlt hónapban betört a víz. A parajdi sóbányát május 6-án zárta le a katasztrófavédelem, miután a heves esőzések nyomán a Korond-patak vize betört a tárnákba. A víz néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részlegét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is.
Nyitókép: MTI/Veres Nándor

Magyar kutatók a jó hírek hozói: ez a helyzet most Parajdon

Csekély mértékű, évi néhány milliméteres felszínmozgásokat mutatnak a Parajd térségére vonatkozó mozgásvizsgálatok – derül ki a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet kutatóinak jelentéséből.

Egy új, felszálló irányú Sentinel–1 műholdfelvétel integrálásával és korábbi felvételek felhasználásával végeztek előzetes radar-interferometriai mozgásvizsgálatot Parajd térségére vonatkozóan a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói. Az eredmények csekély mértékű (évi néhány milliméteres) felszínmozgásokat mutatnak – áll a kutatóközpont közleményében.

A vízbetörések óta nem észleltek hirtelen elmozdulást, de a kutatómunka jelenleg korlátozott, mivel a rendelkezésükre álló adatsor csak mintegy két évet ölel fel, és kizárólag felszálló irányból készült műholdfelvételeken alapul.

Forrás: HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet
Forrás: HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet

A kutatók jelentéséből kiderül az is, hogy a térség délnyugati részén – különösen a Dózsa-bánya környezetében – enyhe süllyedést és/vagy kelet felé történő elmozdulást figyeltek meg. A Sóháton telepített három reflektor közül kettő megbízható jelet szolgáltat a radar-interferometriai feldolgozásokhoz, ami lehetővé teszi a térbeli mozgások részletesebb értékelését. A kialakult helyzet átfogóbb és megbízhatóbb értelmezéséhez elengedhetetlen további műholdfelvételek bevonása felszálló és leszálló irányból is.

Ezzel párhuzamosan helyi földtudományi és geodéziai szakembereik intenzíven dolgoznak a kiépített szeizmikus és geodéziai monitoringrendszer adatainak gyűjtésén és értelmezésén. A HUN-REN FI kutatói remélik, hogy a jövőben további korszerű InSAR-szórópontokat is tudnak majd telepíteni, amelyek elősegítik a térség földtani folyamataiban zajló változások jobb megértését és pontosabb követését.

Címlapról ajánljuk
Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről
12 halott

Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről

Összeroncsolódott autóbusz műszaki mentésén dolgoznak tűzoltók az M3-as autópálya Nyíregyháza felé vezető oldalán, Mezőkeresztes és Mezőnagymihály között 2026. augusztus 16-án reggel. Tucatnyi ember halt meg a balesetben.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Magyarországon és szerte Európában az elmúlt években/évtizedekben egyre súlyosabbak a nyári aszályok. A kutatók már régóta tudják, hogy a szárazodásért két fő mechanizmus a felelős. Az egyik az üvegházhatású gázok okozta, térben egységes „háttérmelegedés” (termodinamikai melegedés), a másik a nagytérségi légköri cirkuláció átrendeződéséből adódó egyre szaporodó anticiklonális helyzetek és a hozzájuk kapcsolható hőkupola jelenség. A két mechanizmus ugyan nem független egymástól, hiszen a háttérmelegedés felerősíti a hőkupolás helyzetek okozta melegedést, azonban a mindennapokban csak a két hatás együttes eredményét látjuk, azaz a növekvő időjárási szélsőségeket. Egy júliusban a Nature Geoscience-ben megjelent kutatás most szét tudta választani egymástól a két tényezőt. A tanulmány szerzői egy ötletes modellkísérlettel kimutatták, hogy az 1980 óta tartó szárazodás nagyobb részét nem a háttérmelegedés, hanem a légkörzés megváltozása okozza: a talajnedvesség csökkenésének mintegy 55%-a ehhez köthető. Ez az eredmény ugyanakkor egy egyre többet hangoztatott kényes bizonytalanságra is új fényt vet: az éghajlati modellek alulbecslik a légkörzési változások szerepét a növekvő szélsőségek kialakításában, ezzel pedig a modellelőrejelzések is jelentős bizonytalanságot hordoznak. Az alkalmazkodási stratégiák kialakítása során tehát figyelembe kell venni ezt a bizonytalanságot még akkor is, ha az szélesebb spektrumú változásokhoz való alkalmazkodást jelent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×