Az igazgató elmondta: a parajdi sóbánya környékén 16 nagy teljesítményű szivattyút üzemeltek be, és ezekből nyolc 48 órája folyamatosan működik. Kinyerik az édesvizet a sóbánya fölötti részen a Korond-patak mellékpatakjából, és a sóbánya alatti területen engedik vissza a Korond-patakba, megakadályozva ezáltal, hogy az édesvíz sóval érintkezzen.

A szivattyúzás a patak elterelésén dolgozó céget is segíti a munkában, mivel a víz nem mossa tovább a területet.

Az igazgató szerint a szivattyúkkal szinte a patak teljes vízhozamát átveszik, aminek köszönhetően a patak vizének sókoncentrációja csökkenőben van.

Arról is beszélt, hogy a Kis-Küküllőn lefolyó magas sótartalmú víztömeg elhagyta Gyulafehérvárt, és a Hidroelectrica vállalat továbbra is édesvízzel hígítja azt. A folyó Nagy-Küküllőig terjedő szakaszán további halpusztulást észleltek a szakemberek.

A parajdi sóbányánál hétfőn terepszemlét tartó Bogdan Ivan gazdasági miniszter elmondta, hogy a napi ütemterv átláthatóvá tételét és a határidők betartását kérte a patak elterelésén dolgozó cégtől, ellenkező esetben felbontják vele a szerződést. Azt is hangsúlyozta, hogy a különböző hatóságok összehangoltan, kizárólag a szakértők beleegyezésével dolgoznak.

A Kis-Küküllő magas sótartalma miatt vezetékes víz nélkül maradt Maros megyei településeken eközben valamelyest javult a helyzet: Dicsőszentmárton városban, Vámosgálfalva, Ádámos és Szászbogács községekben hétfőtől ismét biztosítanak emberi fogyasztásra nem alkalmas, csak háztartási munkákra használatos vezetékes vizet a lakosságnak. Amennyiben a víz sótartalma meghaladja a literenkénti 1500 milligrammot, leállítják a szolgáltatást - közölte a Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.

A Maros megyei vészhelyzeti bizottság országos segítséget kért a Kis-Küküllő menti települések vízellátásának hosszú távú biztosításához:

olyan, a sót kiszűrni képes berendezések beszerzését, melyek segítségével a folyó vizének magas sótartalma esetén is működtethetők a környékbeli víztisztító állomások.

Azt is kérte, hogy ezek számára biztosítsanak alternatív vízforrásokat, két lehetséges forrásként a Marost és a bözödújfalusi víztározót jelölték meg. A Kis-Küküllő mentén tíz megye vészhelyzeti felügyelősége segít a vízosztásban az érintett településeken, miután az elárasztott parajdi sóbányából kijutott sós víz miatt szerdán kritikusan megnőtt a folyó vízének sótartalma, ami ökológiai katasztrófát, tömeges halpusztulást is eredményezett.

A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.