A PWC Magyarország immár tizedik alkalommal publikálta E-toplistáját. A cég a Magyarországon működő, magyarországi operációval rendelkező e-kereskedő–kereskedő vállalatokat, illetve az online teljesítményükből származó árbevételüket összesítik. Madar Norbert elmondta, az érintett cégek az országban egyedülálló módon riportálják online forgalmukat az irányukba, majd a forgalmi adatok bizalmasan kezelve, aggregálva publikálják a rangsort, amiben nevesítésre kerül a legnagyobb forgalommal bíró 15 e-kereskedő a mezőnyben.
Az első helyet idén – története során először – a cseh hátterű alza.hu szerezte meg, ami egy műszaki, illetve webpláza áruházként van jelen Magyarországon. A második helyen az FMCG, azaz a gyorsan forgó fogyasztási cikkek, élelmiszerek világában utazó kifli.hu, míg a harmadik helyen a Media Markt műszaki áruházlánc végzett, ami fizikai bolthálózattal is rendelkezik.
Felhívta a figyelmet, hogy az e-kereskedelem alapvetően egy méretgazdaságossági üzlet, tehát arról szól, hogy a cégek minél több piacon, minél több fogyasztót megismerve, minél több országra kínálva a beszállítóknak felvevőközönséget, minél jobb szolgáltatást nyújtsanak. Ezért is van az, hogy ebben a 15-ös mezőnyben egyre több külföldről érkező, több piacot is kiszolgálni képes kereskedő van az élen. Lásd, az Alza a cseh piacnak a legnagyobb e-kereskedőjeként van jelen ebben a pozícióban most már Magyarországon is – emellett több másik országban is jelen vannak –, de ez éppúgy igaz a második helyezett kifli.hu-ra, illetve a harmadik helyezett Media Marktra is.
Minél több piacot tud valaki kiszolgálni, annál több és jobb tapasztalatot tud szerezni az online térben való érvényesülésre – összegezte a PWC Magyarország digitális kereskedelemért felelős vezető menedzsere. Éppen ezért arra biztatják a Magyarországon működő, magyar hátterű cégeket, hogy érdemes határon túl is gondolkodni, kamatoztatva a környező országban azt a tapasztalatot, amit a magyar e-kereskedelemben szereztek. Hiszen akkor ők is esélyesek lesznek arra, hogy megerősödve, több országból tanulva jobbá, nagyobbá nőjenek a jövőben – mondta.
A rangsorban nevesített 15 cég együttesen több mint 460 milliárd forintnyi online forgalmat generált, 12 millió rendelést kiszolgálva a múlt évben. Vagy ha úgy tetszik, akkor mi, vásárlók 463 milliárd forintot költöttünk el online rendelésekre ezekben a webáruházakban – jegyezte meg Madar Norbert, aki szerint a fenti szám eléggé figyelemreméltó, hiszen tíz évvel ezelőtt, amikor a E-toplistát létrehozták, a rangsor összesített forgalma mindössze 50 milliárd forint volt.
Rossz hír magyar gazdaságnak
A szakember az E-toplista kapcsán arra is felhívta a figyelmet, hogy miután egyre határtalanabbá, egyre nagyobbá válik az e-kereskedelmi versenytér, az országon belül működő magyarországi e-kereskedőknek ma már nemcsak a közvetlen konkurensként működő cégekkel, hanem a globális, régiós játékosokkal is meg kell küzdeniük. 2024 talán legfontosabb változása az volt, hogy a magyarországi e-kereskedelmi piac növekedését már drasztikus mértékben csak az importkereskedelem hajtotta. Vagyis a vásárlók egyre több pénzt költenek el a már említett globális szereplőknél, ami rossz hír a magyar gazdaságnak, hiszen így még többet kell tenni azért, hogy a fogyasztók a nap végén Magyarországon tartsák a költéseiket, magyar áfát fizessenek – mondta.
Madar Norbert legfontosabb üzenete, hogy kereskedőkként erre reagálva érdemes kimenni külföldre, megpróbálni exportálni, megpróbálni terjeszkedni, mert semmi jele annak, hogy a jövőben a határok nélküli kereskedelem visszaszorulna. Ennek hatása egyébként nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte látszik. A szektornak muszáj ezt adottságként kezelnie és terjeszkednie – ismételte meg végezetül.
