Másodfokon is pert nyert az újpesti „Aranyhíd” Gyermekek Átmeneti Otthonának korábbi vezetője - írja a Népszava.

A bíróság megállapította: valótlan az az állítás, hogy az otthon korábbi vezetője, Becker Zita megpróbált eltussolni egy szexuális bántalmazási ügyet, illetve megakadályozta azoknak a nevelőknek a „beavatkozását”, akik próbáltak a szakmai és módszertani útmutató szerint eljárni.

A Népszava írta meg először, miként lett egy soha be nem bizonyított molesztálási esetből politikai ügy.

A gyanú szerint 2022. december 11-én szexuálisan bántalmaztak az újpesti intézetben egy kisgyereket. Trippon Norbert, Újpest akkori alpolgármestere, jelenlegi polgármestere is lépett, ő már kiskorú gyermek sérelmére elkövetett szexuális abúzusról írt.

Annak ellenére licitálták egymást felül a politikusok, hogy a bántalmazást akkor akár egyetlen vizsgálat alátámasztotta volna. Ilyen később sem történt. Az önkormányzat valós szakmai érvek nélkül súlyos mulasztással vádolta meg Becker Zitát, és fegyelmivel elbocsátotta az állásából.

A 3-18 éves, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket fogadó otthonba a család lakhatási nehézsége, esetleg családon belüli bántalmazás miatt kerülnek a gyerekek. A szülők bejárhatnak, ők viszik óvodába, iskolába őket, a hétvégére pedig haza is vihetik a gyerekeket.

Azon a decemberi vasárnapon az édesanya otthonról vitte vissza gyerekeit. Megfürdette a kislányt, majd szólt a gyerekfelügyelőnek, hogy a gyerek bőrén kipirosodást lát. A volt intézményvezetőt erről telefonon értesítette a gyerekfelügyelő, de Becker Zita az elmondások alapján nem tartotta szükségesnek az azonnali orvosi beavatkozást.

Döntését a jelen lévő gyermekfelügyelő felülírhatta volna, ha úgy ítéli meg, hogy a gyerek állapota indokolja az orvosi kezelést, ám ezt nem tette meg, ahogy az édesanya sem tartotta fontosnak a vizsgálatot. Az előírás szerint másnap Becker Zita tájékoztatta a közvetlen felettesét a jelzésről, aki értesítette az önkormányzatot, és a rendőrségi feljelentés is megtörtént.

A hatóság rendelheti ki az igazságügyi orvosszakértőt és a szakpszichológust, de ilyen döntés nem született. Ennek hiányában az intézményvezető az anyukával együtt elvitte a kislányt szakorvoshoz. Az I. Számú Nőgyógyászati Klinikán az orvos nem vizsgálta meg, mert rendőrségi megkeresést nem kapott, és a gyereknek tünete és panasza sem volt.

Az, hogy a kislány sorsa mennyire nem volt fontos, jelezte, hogy a botrány után pár héttel neki és a testvéreinek minden előzetes felkészítés nélkül egyik napról a másikra el kellett költöznie Újpestről. Nem is egy intézménybe vitték őket, a gyermekvédelem gyakorlatilag szétszakította a családot.

A Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete elsőként állt ki az intézményvezető mellett. Azt írták, nem ő hibázott, hanem az intézménnyel kapcsolatban álló közszereplők és pártpolitikusok, akik mondvacsinált okokkal botrányt kreáltak.

A Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete is közleményt adott ki, amelyben rendkívül aggályosnak nevezte, hogy az önkormányzati politika szereplői szociális és gyermekvédelmi tapasztalat és szakmai ismeretek hiányában nyilatkoztak a sajtónak és feltételezéseket közöltek tényként, illetve, hogy a gyerek és családja érdekeit is teljes mértékben figyelmen kívül hagyták.