Az a társadalmi változás, amely körülvesz minket, természetesen hatással van a családokra, a gyermekekre, így az oktatási intézményeinkben folyó munkára is – fogalmazott az InfoRádióban Balatoni Katalin. A köznevelési helyettes államtitkár tájékoztatása szerint korábban az ország összes óvodaigazgatójának a véleményét kikérték, és a kérdőíveket visszaküldök (86 százalék) megerősítették az oktatási kormányzat azon felvetését, miszerint
számos készség- és képességterület negatív irányba mozdult el az elmúlt években.
Mindez azt jelenti, hogy például öt évvel ezelőtt még magasabb volt a készség/képességszintje a mozgás, a szociális kompetenciák, valamint a beszédkészség területén az óvodába érkező gyerekeknek, mint most.
„Az óvoda–iskola-átmenet szakasza rendkívül fontos egy gyermek életében, hiszen meghatározó, hogy azt milyen sikerességgel tudja teljesíteni, hogyan képes átlépni az iskolába, majd ott helytállni” – emelte ki Balatoni Katalin. Ezért kiemelt területként kezdtek tekinteni arra, hogy hogyan tudják ebben minél jobban segíteni a gyermekeket és a családokat. Közben az volt látható, hogy a piacon szaporodnak azok a szolgáltatások, amelyek súlyos összegekért kezdték el kínálni az átmenethez szükséges képességfejlesztést, az iskola-előkészítő foglalkozásokat. Amiben a kormányzat álláspontja szerint valamennyi gyermeknek részesülnie kell. „És erre a világhírű óvodapedagógiánk és a kiváló óvodapedagógusaink mind-mind képesek, meg tudják valósítani ott, ahol helye van, az óvodában” – fogalmazott a köznevelési helyettes államtitkár.
Közismert, az óvoda az első naptól kezdve olyan munkát végez, ami valójában felkészíti a gyermekeket az iskolai életre. Ebben a legmeghatározóbb az utolsó év, az úgynevezett nagycsoport, mert itt az óvodások olyan életkorba lépnek, amikor komoly – mind testi, mind szellemi (gondolkodásmódbeli) –változásokon mennek keresztül. A tárcánál azt szeretnék, hogy ezek a gyermekek naponta 45 perces olyan fejlesztésben részesüljenek, amely abban segíti őket, hogy sikeresen teljesítsék az átmenetet – magyarázta Balatoni Katalin, kiemelve: nem extra dolgokra, különleges feladatokra kell gondolni, hanem ugyanarra, amiről a magyar óvoda szól, vagyis hogy mesével, játékkal, mozgással, tánccal, alkotással fejlesszék a gyerekeket.
Szerinte ez a javára válhat annak, hogy minél többen a megfelelő életkorban váljanak iskolaéretté. „Önmagában a játék, a tánc, a mozgás és a mese, mind-mind olyan, amit magától is megteremt a pedagógus, ráadásul tudja, hogy egy-egy gyereknek differenciáltan mire van szüksége. Célzottan tehát ők tudnak segíteni, fejleszteni a gyermekeket, ami tényleg sokat számít abban, hogy milyen fejlettségi szinthez jutnak el az óvoda végére, s hogyan találják meg a helyüket majd az iskolában” – húzta alá a köznevelési helyettes államtitkár.
