Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 12. vasárnap Dalma, Izabella
Nyitókép: Szijjártó Péter/Facebook

Globálisan is egyedülálló, óriási energetikai beruházást jelentett be Szijjártó Péter

Öt ország arra vállalkozott, hogy nagy mennyiségű zöld energiát importáljanak a Kaszpi-tenger térségéből Európába.

Európa legnagyobb zöldenergia-projektje jöhet létre a kontinens keleti felén, amely lehetővé tenné a térségbeli országok számára az energiabiztonságuk garantálását és a megfizethetőbb árakat - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be az azeri, a bolgár, a grúz és a román energiaügyi miniszterrel közös sajtótájékoztatóján, hogy egy globális szinten is egyedülálló, óriási energetikai beruházás előkészítésén dolgoznak, ugyanis ez az öt ország arra vállalkozott, hogy nagy mennyiségű zöld energiát importáljanak a Kaszpi-tenger térségéből Európába.

"Azt tudjuk, hogy a villamos energia iránti kereslet rendkívül gyorsan fog növekedni az elkövetkezendő időszakban. Az évtized végéig nagyjából 50 százalékos keresletnövekedéssel számolunk, és ezt úgy kell kiszolgálnunk, hogy az hatékony, kiszámítható, a környezetet kímélő és olcsó módon történjen meg" - hangsúlyozta.

"Ehhez Magyarországon megfelelő tervekkel rendelkezünk, növeljük a nukleárisenergia-kapacitásokat, növeljük a napenergia-kapacitásokat, ugyanakkor tudjuk azt, hogy szükséges a zöld energia importja a jövőben is kiszámítható és olcsó módon" - folytatta.

"Ahogyan azt is tudjuk, hogy itt, Európában, nem vagyunk képesek arra, hogy a kontinens gazdaságának versenyképes működtetéséhez szükséges zöld energiát magunk előállítsuk, ekképpen ennek egy részét importálni kell a jövőben is, ezért megbízható új importforrásokra és megbízható szállítási útvonalakra van szükség" - tette hozzá.

Szijjártó Péter leszögezte, hogy a Zöld Energiafolyosó ezért nemcsak az érintett öt ország, hanem egész Európa érdekeit szolgálja.

Rámutatott, hogy a projekt keretében meg kell építeni a világ leghosszabb, mintegy 1100 kilométernyi hosszúságú tenger alatti áramvezetékét, aminek nyomán megindulhat az áramimport, s így jelentősen javulhat Közép-Európa versenyképessége, ugyanis a kontinensen most háromszor-négyszer annyit kell fizetni az energiáért, mint az Egyesült Államokban vagy Kínában.

Üdvözölte, hogy Azerbajdzsán, Grúzia, Magyarország és Románia létre is hozta már a közös vállalatot a beruházás végrehajtásához, és arról is döntés született, hogy a projekthez Bulgária is záros határidőn belül csatlakozik.

"Ma meghallgattuk a megvalósíthatósági tanulmánnyal megbízott vállalat beszámolóját. Ennek alapján megerősítést nyert, hogy az idei év első felének végére már komplett megvalósíthatósági tanulmánnyal rendelkezünk majd, amelynek az alapján a szükséges beruházási döntéseket a részt vevő országok meg fogják tudni hozni" - mondta.

A miniszter végezetül arra is kitért, hogy zöld áram behozatala mellett egy optikai kábel lefektetésének forgatókönyve is az asztalon van.

"Minden bizonnyal ez egy több mint tízmilliárd eurós beruházás lesz, amely új megújuló energiaforrást fog idehozni Európába" - jegyezte meg.

"Büszkék vagyunk arra, hogy elmondhatjuk, hogy Európa legnagyobb zöldenergia-projektje jön létre a kontinens keleti felén, amely lehetővé teszi az itt lévő államok számára, hogy az energiaellátásuk biztos alapokon álljon a jövőben is, és hogy a kontinensen uralkodó magas energiaárakhoz képest ebben a térségben megfizethetőbb, alacsonyabb energiaárszintek jöjjenek létre" - összegzett.

Címlapról ajánljuk
A Momentum akarja eljátszani a Tiszát a mai választáson

A Momentum akarja eljátszani a Tiszát a mai választáson

A voksolást azért írták ki, mert a körzet korábbi önkormányzati képviselője, Takácsné Tóth Hajnalka április 20-án lemondott mandátumáról. A választáson négy jelölt indul a képviselői helyért: a városvezetés és Kisberk Szabolcs polgármester támogatását élvező dr. Tóth Andrea független háziorvos, a függetlenként induló Lesti Árpád politológus, Südi Milán, a Momentum jelöltje, valamint Gyenes Levente korábbi polgármester.
Jön a bértranszparencia – Mire lesz joguk a dolgozóknak az új szabályozás értelmében?

Jön a bértranszparencia – Mire lesz joguk a dolgozóknak az új szabályozás értelmében?

Az Európai Unió bértranszparencia-irányelve (2023/970/EU) a nemek közötti bérdiszkrimináció felszámolását elsősorban nem új tilalmakkal, hanem új megközelítéssel kívánja elérni: a bérezés átláthatóvá tételével és a munkavállalói érdekképviseletek érdemi bevonásával. Ez az írás azt foglalja össze, mit jelent mindez a gyakorlatban a munkavállalói oldal – az üzemi tanácsok és a szakszervezetek – szemszögéből, és miért érdemes már a hazai jogszabály közzététele előtt felkészülni az alkalmazásra. A cikk rávilágít arra, hogy milyen új információs és ellenőrzési jogok keletkeznek, hogyan értelmezhetők az irányelv kulcsfogalmai, és miért nem mindegy, hogy a bérkülönbségeket milyen csoportosításban mutatják ki. Az írás végigköveti az irányelv belső logikáját a munkakör-értékeléstől a bérmeghatározáson át a bérrendszer működésének ellenőrzéséig. Egy fiktív vállalati példán szemlélteti, hol és miként válhat láthatóvá – vagy maradhat rejtve – a rendszerszerű munkahelyi bérdiszkrimináció.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×