Lényegi különbség van a Budapesti Műszaki Egyetem fenntartóváltása és az úgynevezett KEKVA-s egyetemek modellváltása között – hangsúlyozta Charaf Hassan az InfoRádió Aréna című műsorában. A Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem rektora kiemelte, egy zárt körű részvénytársaságot hoznak létre, amely megkapja az államtól a BME fenntartói jogát, és ez a társaság szerződik az állammal a finanszírozásról, ettől kezdve nem a költségvetésből kapja a működési támogatást az egyetem, amely cserébe meghatározott – oktatási, tudományos, gazdasági, ipari bevételi –vállalásokat tesz a megállapodásban. A BME Fenntartó Zrt.-t. a tervek szerint az állam értékesíteni is fogja, és az ebből befolyó összeget az egyetem továbbfejlesztésére fordítják.

A rektor már a pályázatában azt ígérte, hogy nyolc-tíz éven belül az intézményt az egyetemi "topligába" szeretné eljuttatni, ehhez viszont a klasszikus államháztartási modell nem volt elég rugalmas. "Mi vagyunk az ország műszaki egyeteme. Nálunk a sebességnek hatása van, mi nem tudunk várni hónapokat egy beszerzéssel" – magyarázta. Emiatt kezdek el gondolkodni a modellváltáson, de a közalapítványi megoldással szembe a műegyetemi változatnál a zrt. nem kap közvagyont, az épületek az államnál maradnak, a BME csak vagyonkezelési jogot kap, így tovább használhatja ezeket az ingatlanokat, laboratóriumokat, eszközöket. Az új szerkezetben a rektor szerint több forráshoz jutnak, ha pedig beszáll egy partner is tulajdonosként, akkor azt további lehetőségeket nyit meg.

Charaf Hassan nem tart attól, hogy az Európai Bizottság hasonló embargó alá vonja a BME-t, mint a többi modellváltó magyar egyetemet, mert az unió elsősorban a közvagyon átadását kifogásolta, ez pedig ebben az esetben nem történik meg. Azt viszont elismerte, hogy politikai okok miatt még támadhatja a fenntartóváltást Brüsszel.

Első körben egy piaci tulajdonos bevonását tervezik, a rektor már korábban is jelezte, hogy a Mol komoly érdeklődést mutatott, és vélhetően vele indul majd meg a közös munka, de már több vállalkozás jelezte, hogy 50-100 millió forinttal szintén beszállnának az egyetemet működtető társaságba.

"Nem az egyetemet veszi meg a Mol, hanem a fenntartó joggal rendelkező céget. Ezt nagyon fontos tudni. Az egyetem külön jogi entitás"

– hangsúlyozta Charaf Hassan, és közölte, az egyetem közhasznú, megy előre a maga útján, folytatja az eddigi projekteket, a fenntartónak pedig az a feladata, hogy biztosítsa az egyetem működését. A források között lesz az állami támogatást, de a rektor ezt inkább vállalási díjnak nevezi, amelyből az BME meghatározott számú mérnököt, közgazdászt, természettudóst képez ki.

A tervek között szerepel a kampuszfejlesztés is, mert az egyetem épületeinek egy része már több mint százéves, és szeretnénk technológiacentrikus képet mutatni a jövőbeli hallgatóknak, ezért az építészeti kr már megbízást kapott arra, hogy készítse el ennek a koncepcióját.

Charaf Hassan arról is beszélt, hogy elsősorban az oktatás minőségét szeretnék emelni, nem az a cél, hogy minél több diáknak adjanak BME-diplomát, mert ez egy 243 éves brand. Ez a végzettség a munkaerőpiacon is előnyt jelent, de már a képzés során is együtt dolgoznak az ipari szereplőkkel, a diplomamunkák felét már külső cégeknél készítik a hallgatók. Ez fordítva is működik, az ipari szereplőket is bevonják az oktatásba, sőt, vannak olyan kurzusok, amelyeket teljesen ipari cégek "visznek".

A rektor kiemelte, hogy az oktatás autonómiája megmarad, továbbra is a szenátus kontrollálja, hogy milyen képzéseket indítanak. Az egyetem arculatát szeretnék egységesíteni, mert jelenleg ez különböző a BME nyolc karának a 71 tanszékén.

"Nem elég jónak lenni, annak is kell látszani. Erre most nagyobb figyelmet fogunk fordítani, de maga az akadémiai tartalom, az akadémiai szabadság, az akadémiai autonómia sérthetetlen. Ez egy vörös vonal, ezt nem lehet átlépni"

– mondta Charaf Hassan.

A rektor kiemelte, hogy az BME-nek választt kell adnia az ipari igényekre, részt kell vennie az alkalmazott kutatásokban, de mellette ezt tudományos megalapozottsággal kell tennie, ezért az alapkutatásokban is szerepet kell vállalnia, és úgy véli, ebben megfelelő kutatói háttérrel rendelkeznek. A hallgatóknak pedig erős természettudományi alapot biztosítanak minden képzésen, akikből aztán olyan mérnököket nevelnek, akikre a piacnak szüksége van.

Charaf Hassan nem titkolja, hogy a BME-t a világelitbe szeretné juttatni, és azt sem tartja szerénytelen célnak, hogy Budapesten legyen az európai MIT. És ehhez kapcsolódik, hogy az egyetemen végző diákok nem csak Magyarországon helyezkednek el, hanem a világ különböző pontjain boldogulnak, és keresnek igencsak jól.

"Megszokták a BME-s oktatók, hogyha valakivel kezet fogtak a záróvizsgán, kilépett az ajtón, és már kétszer annyit keres, mint az oktatója. Ekkora eltérés a világba nem szokott lenni, ezért az a cél a BME-n is, hogy az ipari átlag közelébe kerüljön az oktatói bér" – jelentette ki a rektor. Már január elsejétől volt egy komoly béremelés az egyetemen, és március elsejétől kilépnek a közalkalmazotti bértáblából, akkor további fejlesztés várható, és több lépésben szeretnék elérni a piaci bérszintet.