Infostart.hu
eur:
349.73
usd:
301.37
bux:
138190.47
2026. június 16. kedd Jusztin
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond Budapesten, az Állatorvostudományi Egyetem István utcai felújított pavilonépületeinek átadásán 2024. december 10-én.
Nyitókép: Koszticsák Szilárd

Orbán Viktor: Magyarország minden erőközponthoz kapcsolódni akar

Magyarország a legnyugatibb keleti és a legkeletibb nyugati népként kapcsolódni akar a világ összes gazdasági erőközpontjához, ezzel jól haladunk, és ennek a magyar egyetemek nagy nyertesei lesznek - mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden, Budapesten, az Állatorvostudományi Egyetem István utcai felújított pavilonépületeinek átadásán.

A kormányfő értékelése szerint a világ gyökeres változások előtt áll, a liberális világrend véget ért, és csak azok a nemzetek lehetnek nyertesei az változásoknak, amelyek a legtöbbet hozzák ki magukból, azok, akik betagozódnak, beállnak a sorba, nem képesek megmutatni saját értékeiket, nem képesek felfedezni a nemzeti karakterünkben rejlő erőt, rövid úton eljelentéktelenednek.

Hangsúlyozta: Magyarország arra készül, hogy szerepét a nemzetközi térben is új alapokra helyezze.

"Nem a mások által kijelölt utat akarjuk követni, hanem saját történelmünkből, saját gazdaságszerkezetünkből és a saját kultúránkból származó előnyeinket akarjuk kihasználni" - fogalmazott.

Kiemelte: a magyar állattudomány ma is világhírű, Magyarországon talán az Állatorvostudományi Egyetemen folyik a legszínvonalasabb oktatás, itt kerül napvilágra a legtöbb tudományos felfedezés, és az intézmény a világ 150 legjobb egyeteme között van, amire joggal lehet büszke minden magyar.

Hozzátette:

az egyetem célja bekerülni a legjobb 50 intézmény közé,

és a most átadott új épületekkel és új kutatólaborokkal ez sikerülhet is. Jelezte: mostantól olyan háttér áll rendelkezésre, ami lehetővé teszi, hogy az itt tanuló oktatók és kutatók átlagon felül teljesítsenek a kutatási eredmények, a nemzetközi publikációk és a szabadalmak kifejlesztése terén is.

Orbán Viktor jelezte, ami az Állatorvostudományi Egyetemen történik, az része a magyar felsőoktatás új korszakának. Hozzátette: a cél az, hogy az magyar egyetemek a világ élvonalába tartozzanak. Felhívta a figyelmet arra, hogy a legfrissebb uniós adatok szerint Magyarország költi GDP arányosan a legtöbbet felsőoktatásra az egész Európai Unióban.

Kitért arra: az elmúlt tíz évben Magyarország háromszorosára növelte a kutatásra és fejlesztésre szánt forrásokat, aminek köszönhetően öt éve még csak hét, most pedig már 12 magyar egyetem van a világ legjobbjainak 5 százalékában. Hozzátette: a Magyarországon tanuló külföldi egyetemisták száma 10 év alatt majd duplájára nőtt.

Hangsúlyozta: "nem hagyjuk, hogy Brüsszel a szuverenitásunk védelme miatt a magyar fiatalokon verje el a port", ezért a kormány létrehozta a Pannónia ösztöndíjprogramot. "Nem szorulunk mások pénzére, mi magunk is képesek vagyunk gyümölcsöző, tudományos együttműködéseket létrehozni a világ legjobb egyetemeivel" - tette hozzá.

Utalt az Állatorvostudományi Egyetem további épületeinek tervezett felújítására és kijelentette: 2025-ben reményeik szerint lezárják a háborút, visszaterelik az európai gazdaság működését a normális kerékvágásba, a magyar gazdaságot növekedési pályára állítják és megtermelik az egyetem további fejlesztéséhez szükséges pénzügyi forrásokat.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter az Országgyűlésben: nem szeretnénk kisajátítani sem 1956-ot, sem 1989-et

Magyar Péter az Országgyűlésben: nem szeretnénk kisajátítani sem 1956-ot, sem 1989-et

A 301-es parcellánál tartott megemlékezés után az Országgyűlés is 1956-os hőseinkre emlékezett, Magyar Péter miniszterelnök tartott beszédet. Ezután az Országgyűlés tárgyal a 110 oldalas korrupcióellenes törvénycsomagról, amelyben szó esik a vagyonnyilatkozatokról, a „kekvákról”, az egyetemekről és a közbeszerzésekről is. De jön az eddigi tanári teljesítményértékelés eltörlésének vitája is a rendkívüli ülésnapon.
Stabilitás nélkül nincs növekedés: pénzügyi mozgásteret keresnek a zalai kkv-k

Stabilitás nélkül nincs növekedés: pénzügyi mozgásteret keresnek a zalai kkv-k

Megduplázódott tavaly a zalai vállalkozások finanszírozási igénye, a kihelyezések döntő része azonban likviditási célú volt, ami azt jelzi, hogy a kkv-k jelentős része bővítés helyett egyelőre stabilizálásban gondolkodik. A KAVOSZ zalaegerszegi roadshow-ján elhangzottak alapján a régi növekedési modell nem tér vissza: a vállalatoknak a hatékonyság javítására, digitalizációra és tudatos pénzügyi tervezésre kell összpontosítaniuk. A zalai cégvezetők tapasztalatai szerint a kereslet bizonytalansága, az árfolyamhatások, a munkaerőhiány és a generációváltás egyszerre nehezíti a működést. Előnybe azok a kkv-k kerülhetnek, amelyek megőrzik alkalmazkodóképességüket, és a kedvezményes finanszírozási eszközöket a működés stabilizálása mellett technológiaváltásra és termelékenységjavításra is fel tudják használni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×