A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a közigazgatási és korrupcióellenes ügyekért felelős albán államminiszterrel egyeztetett, majd az Adea Pirdenivel közös sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a világ kifejezetten nehéz időket él jelenleg, az ukrajnai háború eszkalációjának veszélye folyamatosan nő, ráadásul most az utóbbi évek legveszélyesebb két hónapja következik Donald Trump megválasztott amerikai elnök beiktatásáig.

Aláhúzta, hogy az Európai Unió biztonsági és gazdasági helyzete sokat gyengült, ezért új dinamizmusra lenne szükség, ez az új erő és frissesség pedig a Nyugat-Balkán ambiciózus, csatlakozni akaró államaitól jöhetne.

„Ezért az Európai Unió bővítésének felgyorsítása egy igazi európai érdek, ráadásul ez teljesen egybeesik Magyarország nemzeti érdekeivel, hiszen nekünk az az alapvető érdekünk, hogy a szomszédságunkban, a nyugat-balkáni térségben béke, szabadság és stabilitás legyen” – jelentette ki, hozzátéve: „ez a felelősségteljes szomszédságpolitikánknak egy nagyon fontos célkitűzése”.

Szijjártó Péter sérelmezte, hogy a régió országai átlagosan már több mint tizenöt éve várnak arra, hogy előre tudjanak lépni az integrációban. „Ha nem tudjuk biztosítani ennek lehetőségét, akkor nem csupán a bővítéspolitikának, hanem az egész Európai Uniónak a hitelességén fog nagyon komoly csorba esni, és ezt el kellene kerülni” – szögezte le.

Majd kifejtette, hogy a bővítés vonatkozásában Albániával sikerült a leglátványosabb eredményt elérni a közelmúltban azzal, hogy a magyar soros EU-elnökség alatt megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások a valós, tartalmi kérdésekről.

„És most azon dolgozunk, hogy az első kormányközi konferencián megnyitott első fejezetcsoport után még decemberben, még a magyar elnökség alatt újabb kormányközi konferenciát tudjon rendezni az EU Albániával, és egy újabb tárgyalási fejezetcsoportot, mégpedig a hatost, azaz a külkapcsolatokról szólót is meg tudjuk nyitni” – tudatta.

Ennek kapcsán látványosnak nevezte az ország előrehaladását az integrácó útján a magyar EU-elnökség alatt. „Megkezdődtek a valós csatlakozási tárgyalások, létrejött az új védelmi és biztonsági partnerségi megállapodás az Európai Unió és Albánia között, és Albánia csatlakozott az egységes európai pénzügyi térséghez” – sorolta.

A miniszter végül aláhúzta, hogy a csatlakozási folyamat nagyon bonyolult, ezen a téren a tapasztalatok „aranyat érnek”, ezért a nap folyamán aláírásra került egy megállapodás, amelynek értelmében ötven albán közigazgatási szakembernek nyújtanak képzést a Magyar Diplomáciai Akadémián annak céljából, hogy az integráció minél gyorsabban végbemehessen.

„Gratulálunk (…) ehhez a remek előrehaladáshoz itt az elmúlt hónapokban az integrációs folyamatban, amely mutatja az egész Nyugat-Balkánnak, hogy igenis van remény és lehetőség az EU-s csatlakozásra” – mondta.