Infostart.hu
eur:
363.87
usd:
324.09
bux:
0
2026. október 16. péntek Gál
Nyitókép: Michael H/Getty Images

Nagy szigorítás lépett életbe itthon

Szigorúbb károsanyag-kibocsátási határértékeket vezet be a kormány: a rákkeltő, a génkárosító, a magzatkárosító anyagokat és bizonyos nehézfémeket, a nikkelt, a kobaltot és a mangánt érinti a korlátozás - közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára kedd reggel az M1 aktuális csatorna műsorában.

Raisz Anikó elmondta: a mangán esetében ötödére, míg nikkel és a kobalt esetében a felére csökkentették a határértéket. Az NMP magzatkárosító anyag határértéke eddig 150 milligramm volt, most pedig köbméterenként egy milligrammban határozták meg. Az összes magzatkárosító anyag levegőbe történő kibocsátást hasonló mértékben csökkentették.

A már Magyarországon működő üzemek számára felkészülési időt biztosított a kormány 2028 januárjáig, de

a szombaton életbe lépett szigorúbb kibocsátási szabályokat az új beruházóknak már be kell tartaniuk.

Azon beruházóknak, akiknek már folyamatban van az engedélyezési eljárása, 2027-től kell megfelelniük az előírásoknak.

Megjegyezte: a határértéket érintő uniós szabályok már eddig is érvényben voltak, s ezeket eddig is betartották, de a kormány úgy látta, hogy ez egy olyan terület, ahol érdemes szigorításokat bevezetni.

Az államtitkár szerint nem ez az egyetlen terület, ahol szigorítottak, hiszen szeptember végén lépett hatályba az a jogszabály, amely kiterjeszti a környezeti hatásvizsgálati eljárás készítésének kötelezettségét.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: hiába a sok napelem, az áram ára és az ellátásbiztonság továbbra is kérdés

Szakértő: hiába a sok napelem, az áram ára és az ellátásbiztonság továbbra is kérdés

A magyarországi villamosenergia-rendszer kihívásairól és kilátásairól készített elemzést a GKI Gazdaságkutató Zrt., amelyből kiderül: a legnagyobb kockázatot Paks I üzemideje és Paks II befejezésének folyamatos csúszása jelenti, miközben a megújulóknál a napenergia túlsúlya önmagában növeli a termelés ingadozását. Az InfoRádió Molnár László vezető kutatót kérdezte.

Közös energiaár-letörési tervet készít az EU – éjszaka a csúcson

A jelenlegi geopolitikai kontextus globális ellátási láncokra, az energiabiztonságra, valamint az energia- és üzemanyagárakra gyakorolt kedvezőtlen hatása miatt, különös tekintettel a háztartásokra és az iparra, az Európai Tanács Brüsszelben tanácskozó tagjai a magas energiaárak kezelésének kritikus fontosságát hangsúlyozták.
inforadio
ARÉNA
2026.10.16. péntek, 18:00
Keleti Arthur
kibertitok jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) alapítója
Betontehenekben készül az energia, amit eddig veszni hagytunk

Betontehenekben készül az energia, amit eddig veszni hagytunk

A biogázról jóval kevesebb szó esik, mint a nap- vagy szélenergiáról, pedig egyszerre kínálhat megoldást hulladékkezelési, emissziócsökkentési és energiarendszeri problémákra. A technológia nem új, sőt műszakilag kiforrott, legnagyobb előnye, hogy nem időjárásfüggő, hanem szabályozhatóan termelhető. Magyarországon az alapanyag-potenciál, a gázinfrastruktúra és a villamosenergia-hálózati kapcsolódás lehetőségei is adottak, a jelenlegi biogáztermelés pedig a szakértők szerint akár megháromszorozható lenne. Az igazi kérdés azonban nem a technológia, hanem a kiszámítható piaci és támogatási környezet: a Jedlik Ányos Program fontos lendületet adhat a szektornak, de önmagában nem biztosítja a hosszú távú működést. Az EnergyTalks podcast legújabb adásában Gaál Lászlóval, a Magyar Megújuló Energia Szövetség főtitkárával és Ragoncza Ádám biogáz-szakértővel beszélgettünk a témában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×