Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
deer crosses a country road
Nyitókép: Marcus Millo/Getty Images

Az árvíz miatt újabb veszély jelent meg az utakon – és kivédhetetlen

A Duna ártereiből is menekülnek az üzekedő szarvasok, és nem néznek körül, mielőtt átmennek az úttesten.

Szeptember elején hagyományosan kezdetét veszi hazánkban a szarvasbőgés, amely nagyjából október végéig tart. A hazai gímszarvas állomány Európában a legnagyobb, eléri 80 ezres számot. A szarvas veszély nem egyforma mértékű az országon belül: a legnagyobb esélyünk a Dunántúlon lesz, hogy az erdők nagyvadját megpillantsuk a volán mögül. Ezen belül Somogy, Tolna, Baranya, Zala rendelkezik a legnagyobb állománnyal. A Bakony és vidékének útjain is gyakori a gímszarvas. Újabb fejlemény, hogy a Duna ártereiből a Duna-Tisza vidék erdőségeibe is beköltözött a nagyvad, és vendégként előfordul az ukrán határhoz közeli régiókban is – írja a kozlekedésbiztonsag.kti.hu

Hazánk legnagyobb testű, kérődző vadja a gímszarvas (Cervus elaphus). Bár egy személygépkocsi 4-4,5 méter hosszú, a súlya 1,5-2 tonna, mégis könnyen totálkárosra törhet, ha összeütközik a gímszarvas bikával. Ez utóbbi ugyanis akár 250 centiméter hosszú, marmagassága 150 centiméter, testtömege pedig 300 kilogramm is lehet. A fő veszélyforrást itt a magas súlypont jelenti, mert könnyen előfordulhat, hogy a futó, szökellő állat bezuhan a gépkocsi szélvédőjén, és akár súlyos sérülést okozhat a bennülőknek.

Egy-egy szarvasbika a bőgés idején naponta akár 30-40 nősténnyel is párosodhat. Nemcsak az éjszakai órákban, de a nappali világosban is űzik, kergetik az ünőket, ilyenkor a tőlük megszokott óvatosságot is mellőzik. Nem csoda, hogy a megszokottól eltérő napszakokban is nagyobb eséllyel találkozhatunk velük, akár lakott területekhez közel.

A közútkezelő nem tudja megakadályozni, hogy a vadak is használják a fő- és mellékutakat.

A legtöbb, amit megtehet, hogy a jól ismert, ugró szarvas sziluettjét ábrázoló táblát helyez el a veszélyeztetett szakaszokon. Aki járt már ilyen utakon, az tudja, hogy a járművezetők magatartását nem igazán befolyásolják ezek a figyelmeztetések. Ki-ki a maga tempójában halad, és ha észre is veszi, higgadtan nyugtázza az ugrásra kész vadak jelentette fenyegetést.

Kétféle autós van: aki ütött már el vadat, és aki még nem. Az az autós, aki legfeljebb hírből hallott az úton vakon keresztül rohanó vadakról, mélyen meg van róla győződve, hogy ez csak másokkal fordulhat elő. De az, aki átélte már a pillanatot, amikor a semmiből termett előtte egy hatalmas élő test, soha többé nem tud lazán, figyelmetlenül áthajtani a sűrű erdő mélyén vezető szakaszokon.

Címlapról ajánljuk
Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Cikkünk frissül! „A mai napon a kormány nevében benyújtom az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását” – írta korábban Facebook-oldalán Magyar Péter miniszterelnök, aki szombat délután videóüzenetben és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit.

Megváltoztak a nyarak, itt a bizonyíték: a mai magyar gyerekek egy sokkal forróbb éghajlatba születtek bele

A különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg: több forró nap fordult elő a 2013–2025 között született Alfa-generáció születési időszakában, mint a megelőző X, Y és Z generáció idején együttvéve. A HungaroMet adatelemzéséből az is kiderül, hogy Budapesten egyre gyakoribbak és tartósabbak a hőhullámok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×