eur:
404.58
usd:
374.58
bux:
76478.67
2024. november 7. csütörtök Rezső
Tűzijáték a Duna felett Budapesten az államalapítás ünnepén, Szent István napján 2021. augusztus 20-án.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Így lett augusztus 15-iből augusztus 20-i ünnep

Augusztus 20. államalapító Szent István király ünnepe, nemzeti ünnep, Magyarország hivatalos állami ünnepe, egyben az új kenyér ünnepe.

Az egyik legrégibb magyar ünnep a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Szent István, uralkodása idején, még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé. E napon hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot, élete végén a beteg király ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és 1038-ban ezen a napon halt meg. Az uralkodóról halála után augusztus 15-én emlékeztek meg, ünnepét Szent László király tette augusztus 20-ára, mert 1083-ban ezen a napon emelték oltárra István király relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami a szentté avatásával volt egyenértékű. A szent király ünnepének megtartásáról már az 1222. évi Aranybulla első pontja is rendelkezett.

I. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább ez a nap. István kultusza Európa-szerte elterjedt, de a királyt az egyetemes egyház nevében csak 1686-ban nyilvánította szentté XI. Ince pápa, ünnepnapja szeptember 2. lett. A pápa azt is elrendelte, hogy Buda töröktől való visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ minden évben emlékezzen meg Szent István ünnepéről, amelyet az egyetemes egyház 1969 óta augusztus 16-án (egy nappal Nagyboldogasszony napja után) tart.

XIV. Kelemen pápa 1771-ben csökkentette az egyházi ünnepek számát, és a Szent István-nap megülése is kimaradt az ünnepek közül. Mária Terézia szinte ugyanekkor - a pápa hozzájárulásával - elrendelte, hogy a szent király ünnepe, augusztus 20-a Magyarországon nemzeti ünnep legyen, és a naptárakba felvétessék. A királynő ugyancsak 1771-ben Raguzából (Dubrovnik) Bécsbe, majd Budára hozatta István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet ettől kezdve minden év augusztus 20-án körmenetben vittek végig a városon. A legenda szerint István ereklyéjét 1083-as szentté emelésekor épen találták meg koporsójában. A tatárjárás vagy a török idők alatt elveszett, majd 1590 körül a raguzai dominikánus kolostorban találtak rá. A Szent Jobbot, amelynek ereklyetartóját 1862-ben készítették, a második világháború végén a Szent Koronával együtt nyugatra menekítették, és 1945. augusztus 18-án hozták haza, ma a budapesti Szent István-bazilikában őrzik.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg az ünnepet, mert Szent István a független magyar állam jelképe volt. Amikor 1860-ban ismét megünnepelhették a napot, az valóságos nemzeti tüntetéssé vált. Az 1867. évi kiegyezés után az ünnep visszanyerte régi fényét, 1891-ben I. Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította augusztus 20-át, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte, hogy ezen a napon címeres zászlóval lobogózzák fel a középületeket.

A két világháború között az ünnep kiegészült a Szent István-i, azaz a Trianon előtti Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékezéssel, emlékeztetéssel. Az 1938. augusztus 18-án, Szent István halálának 900. évfordulója alkalmából Székesfehérváron összeülő Országgyűlés (a kihelyezésre egy négy nappal korábban alkotott törvény adott lehetőséget) az 1938. évi XXXIII. törvénnyel augusztus hó 20. napját Szent István király emlékezetére nemzeti ünnepnek nyilvánította.

A második világháború után augusztus 20-át egyházi ünnepként csak 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan, az akkor több százezer embert vonzó Szent Jobb-körmenetet a következő évben már betiltották. A kommunista rendszer az ünnep vallási és nemzeti tartalmát nem vállalta, de teljes megszüntetését sem látta célszerűnek, inkább változtatott rajta. A munkaszüneti napnak megmaradt, szekularizált ünnepet először az új kenyér ünnepének nevezték el, majd új, szocialista államalapításként 1949. augusztus 20-ára időzítették a szovjet mintájú alkotmány hatályba léptetését. 1949 és 1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték, 1950-ben az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Magyar Népköztársaság ünnepévé nyilvánította.

A rendszerváltozással felelevenedtek a régi tradíciók, 1989 óta ismét megrendezik a Szent Jobb-körmenetet. Az 1990-es első szabad választások után megalakult Országgyűlés 1991. március 5-én a nemzeti ünnepek - március 15., augusztus 20., október 23. - közül Szent István napját nyilvánította a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé.

A 2012. január 1-jén hatályba lépett alaptörvény is nemzeti ünnepként, Magyarország hivatalos állami ünnepeként rögzíti augusztus 20-át. Ezen a napon rangos állami kitüntetéseket adományoznak, ekkor adják át hagyományosan többek között a 2011-ben újraalapított Magyar Szent István Rendet, a legmagasabb állami kitüntetést.

Az augusztus 20-i ünnepről az InfoRádió Aréna című műsorában Katona Csaba történész beszélt.

(A nyitókép a légiparádé főpróbáján készült.)

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor az EPC-csúcs után: a világ gyorsabban fog megváltozni, mint gondoltuk

Orbán Viktor az EPC-csúcs után: a világ gyorsabban fog megváltozni, mint gondoltuk

A magyar miniszterelnök beszédével kezdődött és az Albániának mint következő helyszínnek történő átadással zárult az Európai Politikai Közösség (EPC) budapesti csúcstalálkozója. Ezután egy informális vacsorára kerül sor, amelyen természetesen tovább folytatódnak az egyeztetések, ahogy majd a pénteki uniós megbeszélésen is. Orbán Viktor reményei szerint az EU 27 országa péntek délutánra közelebb lesz egy mindenki számára elfogadható, Ukrajnával kapcsolatos megállapodáshoz.

Hogyan lőttek ennyire mellé a közvélemény-kutatók Amerikában? Szakértő válaszol

Dacos ellenállás alakult ki a közvélemény-kutatókkal szemben a Trump-szavazók körében, így a felmérések torz képet mutattak - mondta az InfoRádióban az NKE John Lukács Intézetének munkatársa, Glant Tibor. Szerinte nagy változást hozhat, ha mindhárom hatalmi ág konzervatív többségű lesz.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.08. péntek, 18:00
Stumpf István
egyetemi tanár, korábbi alkotmánybíró és kancelláriaminiszter, az NKE John Lukács Intézet Amerika Kutatóintézetének emeritus kutatója
Jó napjuk van a tőzsdéknek, dőlnek a csúcsok, Amerika is pluszban zárt

Jó napjuk van a tőzsdéknek, dőlnek a csúcsok, Amerika is pluszban zárt

Az amerikai elnökválasztást követően valóságos Trump-ralit láthattunk az amerikai tőzsdéken, az irányadó amerikai indexek új történelmi csúcson zártak. Az ázsiai tőzsdéken vegyes volt ma reggel a kép, a kínai és a hongkongi tőzsde erősödött, megütötték viszont az ázsiai elektromos autógyártók részvényeit az amerikai elnökválasztás eredményeire reagálva. Az európai részvénypiacok tegnap nem tudtak végül pluszban zárni, de ma emelkedtek a német piac vezetésével, a német pénzügyminiszter menesztését követően. Ma újabb csúcsra mentek az irányadó amerikai indexek a nyitást követően, csúcsot döntött az OTP és a bitcoin is közel van hozzá. Az este sem lesz unalmas, a befektetők már a Fed kamatdöntésére várnak, az OTP és a Mol pedig hajnalban közzéteszi negyedéves eredményeit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×