A köztársasági elnök tisztségétől való megfosztására vonatkozó határozati javaslat tárgyalása során Vejkey Imre (KDNP), a parlament igazságügyi bizottságának elnöke jelezte: a testület azt javasolja, hogy az Országgyűlés ne indítsa meg a "nyilvánvalóan alaptalan, visszaélésszerű, egyszersmind az alaptörvényben szereplő megfosztási eljárási eljárás jogintézményéhez méltatlan", kizárólag kampánycélokat szolgáló kezdeményezésre az eljárást.

Hangsúlyozta: az ellenzéki kezdeményezők két ügykörben fogalmaztak meg "álságos véleményt, illetve valószínűsítésen alapuló téves következtetést".

Felidézte: megfosztási eljárást az alaptörvényt vagy más jogszabályt szándékosan megsértő, illetve szándékos bűncselekményt elkövető köztársasági elnökkel szerint lehet csak kezdeményezni, ám a testület megállapította, hogy a beadványban foglaltak nem állnak összefüggésben Sulyok Tamás köztárasági elnöki tevékenységével.

Ezért a szándékos törvénysértésekre hivatkozások tekintetében a kezdeményezés szabályszerűsége és megalapozottsága eleve kizárt - mondta, ráadásul a két megjelölt ügykör egyikében sem törvénysértésre, sem bűncselekmény elkövetésére következtetni nem lehetett, és még vélelmezetten elkövetett bűncselekményt sem nevezett meg.

Vejkey Imre hozzátette: a második felvetett ügyben sem lehet törvénytelenségre következteti, hiszen az Alkotmánybíróság (AB) elnökeként az államfő szüneteltette ügyvédi tevékenységét, korábbi tevékenységéből fakadó feladatait pedig helyettesítő ügyvédnek adta át, így esetében összeférhetetlenség nem merül fel, így jogszerűen vette fel az AB-től juttatásait.

A bizottsági elnök megemlítette: Dobrev Klára ez ügyben tett feljelentését a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség pár napja már elutasította.

A kisebbségi véleményt tolmácsoló Sebián-Petrovszki László (DK) arról beszélt: a hat ellenzéki párt nyilvánosan is megismerhető dokumentumok alapján tett megállapításokra alapozza kezdeményezését, mivel szerintük bizonyítottan elmondható, hogy a köztársaság jelenlegi elnöke a 2000-es évek elején ügyvédként úgynevezett zsebszerződések megkötésével törvényellenesen, vélhetően bűnszervezetben, azaz más ügyvédekkel közösen, összehangoltan segített osztrák üzletembereket a hatályos magyar földtörvény kijátszásában, magyar termőföld megszerzésében.

A képviselő szerint az államfő ilyen ügyletekben alkotmánybírósági taggá válása után is részt vett, kézbesítési megbízotti jogviszonya volt. A DK politikusa megjegyezte: az vizsgálat tárgyát képezheti, hogy utóbbi ügyvédi minőségében állt-e fenn, mert ha igen, akkor az összeférhetetlenséget jelent, így Sulyok Tamás jogtalanul vette fel alkotmánybírósági juttatásait.

Ez önmagában felveti a különösen nagy kárt okozó csalás, illetve hivatali visszaélés gyanúját - fogalmazott Sebián-Petrovszki László, megjegyezve, az államfő azóta sem reagált az ügyben, "kerüli a nyilvánosságot, sunnyog".

Az ellenzéki politikus falsnak nevezte az ügy elévülésére vonatkozó érvelést, mondván, a zsebszerződések "sohasem voltak törvényesek", a tényállás Btk.-beli nevesítése előtt sem, ráadásul a köztársaság elnökének erkölcsi zsinórmértékként kell szolgálnia, széles társadalmi megbecsülést élvezve.

Ezen ok miatt, akár elévült, akár nem évült el Sulyok Tamás tette, a köztársasági elnök sem jelen időben nem követhet el szándékos bűncselekményt, sem a múltban nem követhetett volna el - mondta.

Az Országgyűlés a kétharmados, titkos szavazáson - 41 igen, 132 nem szavazattal - úgy döntött, nem indítja el a Sulyok Tamás köztársasági elnök tisztségétől való megfosztására irányuló eljárást.