Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Many hands in silhouette pressed against frosted glass
Nyitókép: Getty Images/Jasmin Merdan

Ekkora kártérítést kaptak a bicskei gyermekotthon igazgatójának áldozatai

A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság több mint 150 millió forintot fizetett ki kilenc főnek a bicskei gyermekotthonban történt molesztálás ügyében.

A bicskei gyermekotthonban történt molesztálás ügye 2016-ban robbant ki, majd 2020-ban az egyik áldozat, Pop Mert Julián nyilatkozta, hogy jogerős ítélet született arról, hogy megtörténtek a bűncselekmények, emiatt kártérítést követeltek.

Eddig nem lehetett tudni arról, hogy mennyi pénzt kaptak, ám a Blikk információi szerint százmilliós összegről van szó. A lap szerint Pop Mert Julián is megegyezett az állammal 2020-ban, így peren kívül több tízmilliós összeget kapott kártérítés gyanánt. Nyolc másik társa kevesebb pénz kapott az elszenvedett kínok mértékétől függően. Mint írták, a pénzt különböző időpontokban fizették ki, ám mindannyian elfogadták az egyezséget.

A Belügyminisztérium sajtóosztálya azt írta a lapnak, hogy a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság kilenc fővel kötött peren kívüli egyezségi megállapodást, akiknek mindösszesen 154 millió forintot fizetett ki.

Kegyelmi ügy

Mint ismert, V. János, a gyermekotthon pedofília vádjával elítélt igazgatója a főszereplője a februárban kirobbant kegyelmi botránynak, amelynek alapját az adta, hogy Novák Katalin volt köztársasági elnök kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei pedofilügyben elítélt igazgató, V. János bűntársának – idézi fel az Index.

A köztársasági elnök döntése hatalmas vihart kavart, a kegyelmi botrány miatt Orbán Viktor miniszterelnök alkotmánymódosítást nyújtott be. Nyolc nappal később végül Novák Katalin, valamint a döntését ellenjegyző Varga Judit volt igazságügyi miniszter is benyújtotta lemondását.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×