eur:
390.49
usd:
358.76
bux:
72940.89
2024. július 19. péntek Emília
Budapest, 2024. február 23.A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) fogadja Ulf Kristersson svéd miniszterelnököt a Karmelita kolostornál 2024. február 23-án.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Elemző: a magyar–svéd megállapodásnak nem csak hadiipari haszna lesz

Nemcsak a Magyar Honvédség számára fontos ez a beruházás, hanem a két ország gazdasági kapcsolatait is tovább erősítheti – mondta az InfoRádióban az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány junior kutatója Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Ulf Kristersson svéd kormányfő múlt pénteki megállapodásáról.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, múlt pénteken Magyarországra látogatott Ulf Kristersson svéd miniszterelnök, és az Orbán Viktorral való egyeztetést követően bejelentették a felek, hogy két megállapodást is kötöttek: egyrészt módosították a Gripen vadászgépekre vonatkozó szerződést, a másik egyezség pedig a Gripenekhez kapcsolódó logisztikai rendszereket és támogató szolgáltatásokat érinti. A paktum értelmében Magyarország négy új Gripen vadászbombázót vásárol Svédországtól.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány junior kutatója az InfoRádióban elmondta: az eddig lízingelt tizennégy negyedik generációs vadászgép képességeit fogja javítani a négy új Gripen, melyek beszerzésével jelentősen erősödik hazánk védekezési képessége. A négy új gép pedig az eddig állományban lévő vadászbombázók és a hozzájuk tartozó technika révén jóval könnyebben integrálható a magyar hadrendbe.

Bár a svéd és a magyar kormányfő múlt héten hadiipari megállapodást jelentett be, a két országot évtizedek óta rendkívül jelentős kereskedelmi és gazdasági együttműködések kötik össze. Az elemző felhívta a figyelmet, hogy a rendszerváltás óta nagymértékben megnőtt a Magyarországon működő svéd vállalatok száma.

2020-ban már több mint 180 svéd cég végzett kereskedelmi tevékenységet hazánkban, amelyek összesen több mint húszezer embert alkalmaznak.

Kiemelt jelentőségük van a svéd vállalatoknak az autóiparban és a kiskereskedelemben is. A kereskedelmi forgalom volumene az elmúlt csaknem két és fél évtizedben nagymértékben megnőtt Magyarország és Svédország között. Horváth Sebestyén elmondása szerint míg 2000-ben 300 millió dollár körül alakult a skandináv országból való árubehozatalunk, 2021-re a háromszorosára, 900 millió dollárra emelkedett ez az összeg.

A Svédországba irányuló magyar áruexport ennél is jelentősebb tétel: csaknem nyolcszoros növekedés ment végbe ezen a területen.

2000-ben még 260 millió dollár értékben exportáltunk Svédországba, 2021-ben viszont több mint kétmilliárd dollár értékben.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatója úgy véli, a múlt heti hadiipari megállapodás pozitív hatással lesz a magyar–svéd gazdasági együttműködésekre is, amelyek akár új lendületet is kaphatnak. Felidézte, hogy hazánk 1920 novemberében vette fel a diplomáciai kapcsolatot az északi országgal, viszont az elmúlt harminc évben a gazdasági kooperáció került a fókuszba. Mint fogalmazott, a védelmi együttműködés mellett az egyes diplomáciai megállapodásoknak kiemelt célja, hogy a két ország közötti gazdasági, kereskedelmi és tőkeforgalmi volumen tovább növekedjen.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Koi Tamás: a vállalati rendszergazdák legnagyobb rémálma vált valóra, hetekig tarthat a káosz

Egy informatikai hiba okoz tömeges leállásokat világszerte. Több országban repülőtereken, bankokban, kórházakban és a médiában is problémákat jelentettek. Egy kiberbiztonsági cég egyik frissítése okozta a hibát, a hatásai pedig napokig, sőt, akár hetekig is tarthatnak – mondta az InfoRádióban Koi Tamás, a HWSW informatikai szakportál újságírója.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.22. hétfő, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×