Ahogy arról az Infostart is beszámolt, múlt pénteken Magyarországra látogatott Ulf Kristersson svéd miniszterelnök, és az Orbán Viktorral való egyeztetést követően bejelentették a felek, hogy két megállapodást is kötöttek: egyrészt módosították a Gripen vadászgépekre vonatkozó szerződést, a másik egyezség pedig a Gripenekhez kapcsolódó logisztikai rendszereket és támogató szolgáltatásokat érinti. A paktum értelmében Magyarország négy új Gripen vadászbombázót vásárol Svédországtól.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány junior kutatója az InfoRádióban elmondta: az eddig lízingelt tizennégy negyedik generációs vadászgép képességeit fogja javítani a négy új Gripen, melyek beszerzésével jelentősen erősödik hazánk védekezési képessége. A négy új gép pedig az eddig állományban lévő vadászbombázók és a hozzájuk tartozó technika révén jóval könnyebben integrálható a magyar hadrendbe.

Bár a svéd és a magyar kormányfő múlt héten hadiipari megállapodást jelentett be, a két országot évtizedek óta rendkívül jelentős kereskedelmi és gazdasági együttműködések kötik össze. Az elemző felhívta a figyelmet, hogy a rendszerváltás óta nagymértékben megnőtt a Magyarországon működő svéd vállalatok száma.

2020-ban már több mint 180 svéd cég végzett kereskedelmi tevékenységet hazánkban, amelyek összesen több mint húszezer embert alkalmaznak.

Kiemelt jelentőségük van a svéd vállalatoknak az autóiparban és a kiskereskedelemben is. A kereskedelmi forgalom volumene az elmúlt csaknem két és fél évtizedben nagymértékben megnőtt Magyarország és Svédország között. Horváth Sebestyén elmondása szerint míg 2000-ben 300 millió dollár körül alakult a skandináv országból való árubehozatalunk, 2021-re a háromszorosára, 900 millió dollárra emelkedett ez az összeg.

A Svédországba irányuló magyar áruexport ennél is jelentősebb tétel: csaknem nyolcszoros növekedés ment végbe ezen a területen.

2000-ben még 260 millió dollár értékben exportáltunk Svédországba, 2021-ben viszont több mint kétmilliárd dollár értékben.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatója úgy véli, a múlt heti hadiipari megállapodás pozitív hatással lesz a magyar–svéd gazdasági együttműködésekre is, amelyek akár új lendületet is kaphatnak. Felidézte, hogy hazánk 1920 novemberében vette fel a diplomáciai kapcsolatot az északi országgal, viszont az elmúlt harminc évben a gazdasági kooperáció került a fókuszba. Mint fogalmazott, a védelmi együttműködés mellett az egyes diplomáciai megállapodásoknak kiemelt célja, hogy a két ország közötti gazdasági, kereskedelmi és tőkeforgalmi volumen tovább növekedjen.