Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Mark Rutte holland miniszterelnök megérkezik a hágai képviselőházba, ahol az általa vezetett koalíciós kormány lemondásáról beszél 2021. január 19-én. A lemondás hátterében a családtámogatási botrány áll. 2012-től kezdődően több száz család került súlyos anyagi helyzetbe, miután a holland adóhatóság csalóként kezelte őket, és megvonta tőlük a gyermekgondozási támogatást, valamint számos esetben több ezer euró visszafizetésére kötelezte az érintetteket. Rutte és miniszterei március 17-ig, a parlamenti választások napjáig ügyvivői minőségben látják el feladataikat.
Nyitókép: MTI/EPA/ANP/Bart Maat

Lemondott a holland kormányfő, ősszel választás lehet

Mark Rutte benyújtotta lemondását, miután összeomlott a kormánykoalíció, mert többnapos tárgyalás után sem sikerült megegyezniük a Hollandiába érkező menedékkérők kezeléséről.

Mark Rutte sajtótájékoztatóján elmondta: a koalícióban áthidalhatatlanak bizonyultak a nézeteltérések migrációs ügyben és a négy párt közösen arra a következtetésre jutott, hogy nem lehetséges a megállapodás.

Hozzátette, hogy az új választásokig ügyvivő miniszterelnökként folytatja munkáját, különös tekintettel arra, hogy Ukrajnát továbbra is támogassa.

Arra a kérdésre, hogy szeretne-e újra a VVD listavezetője lenni, Rutte igennel válaszolt.

Az új választásokra vélhetően november közepén kerül majd sor. A kormány lemondása után Sándor Vilmos holland királynak hivatalosan fel kell oszlatnia a parlament alsóházát.

A migráció volt a töréspont

A migrációs politikáról hónapok óta folynak viták a koalíción belül. A kormányfő által vezetett liberális-konzervatív Szabaddemokrata Néppárt (VVD) és a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) szigorításokat szorgalmazott a Hollandiába érkező menedékkérők számának korlátozására, míg a balliberális 66-os Demokraták (D66) és a Keresztény Unió Pártja ezt elutasította.

A nézeteltérések egyik oka a menedékkérők "két státuszú rendszerének" kialakítása körül összpontosult, amelynek értelmében a menedékkérők a kérelmezési folyamat kezdetén vagy "A" vagy "B" státuszt kapnának, és ez határozná meg, hogy milyen jogokkal rendelkezhetnek. Az "A" státusz állandó tartózkodási engedélyt jelentene, a "B" státusz ideiglenes lenne. A vita konkrétan arról szólt, hogy a "B" státuszú személyek jogosultak-e családegyesítési jogokra is.

A VVD különbséget kíván tenni az üldöztetéssel szembenéző menekültek és a háború elől menekülők között.

A párt az utóbbi csoportba tartozó menekültek hozzátartozói számára szeretné megnehezíteni a Hollandiába való beutazást. A Keresztény Unió Pártja és a D66 ezt a javaslatot elfogadhatatlannak találta.

A negyedik Rutte-kabinet bukása 543 nappal a beiktatása után következett be. Mark Rutte 2010 óta Hollandia miniszterelnöke. A harmadik Rutte-kormány 2017-ben alakult, miután megnyerte a választásokat, azonban 2021-ben lemondásra kényszerült a hollandiai gyermekgondozási támogatások körül kialakult botrány miatt, majd 2022-ben ismét választásokat nyert.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

A Digitális Polgári Körök által szervezett háborúellenes gyűlések közül a legnagyobbra került sor Szegeden szombaton, a Lázár János országjárásának szegedi programjával összekötött eseményen felszólalt a kormányfő is. Arról beszélt, hogy 2026 az utolsó választás az európai háború előtt, a szankciók és a háború 20 milliárd eurót vett el Magyarországtól, a javító-nevelő intézetek most nem jól működnek, a büntetés-végrehajtás alá kell rendelni őket.

Sárkány Zalán: célom, hogy a nagymedencés versenyeken is olyan eredményeim legyenek, mint rövid pályán

Egy arany- és egy ezüstéremmel, valamint két új országos csúccsal tért vissza az Egyesült Államokba a lublini rövid pályás Eb-ről a 22 éves úszó. Szokolai László tanítványa az InfoRádióban azt mondta, a 800 méter gyors világbajnoki címvédőjeként érzett némi nyomást, de ez nem vetette vissza, hanem éppenhogy motiválta. Arról is beszélt, milyen nehézségeket jelent számára a kétlaki élet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Nincs szükség több vendégmunkásra – Bőven elég az EU-n kívüli dolgozókra megszabott kvóta

Nincs szükség több vendégmunkásra – Bőven elég az EU-n kívüli dolgozókra megszabott kvóta

Még december elején közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy az idei évhez hasonlóan jövőre is csak maximum 35 ezer EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országbeli munkavállaló dolgozhat Magyarországon. Mivel a gyenge gazdasági teljesítmény miatt idén sem volt szükség ennyi külföldi dolgozóra, a munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó cégek szerint ez a szám 2026-ban is bőven lefedi majd az igényeket. Ezen csak az változtatna, ha hirtelen tényleg meglódulna a magyar gazdaság teljesítménye. A gazdasági tárca közlése szerint a visegrádi országok körében Magyarországon a legalacsonyabb a harmadik országbeli foglalkoztatottak aránya. A hivatalos tájékoztatás szerint jelenleg Magyarországon 2,6%-os az EU-n kívülről érkező munkavállalók aránya, ugyanakkor vannak olyan kategóriák, amelyek nem esnek a 35 ezres kvóta hatálya alá, tehát a pontos számuk valójában nem ismert.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×