Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Drónnal készített képen a Velencei-tó a partfal komplex, fenntartható rehabilitációja projektzáró esemény napján Gárdonynál 2023. április 28-án. A mintegy 14 milliárd Ft uniós támogatásból megvalósuló beruházás keretében 47 helyszínen, összesen 29 km hosszúságban újultak meg a partvédőművek, valamint több helyszínen áramlásjavító kotrásokat végeztek. A kiemelt mederanyag egy részéből költőszigetek lettek kialakítva a nádas lápi részén, amely számos, tó körül fészkelő madárfajnak nyújt otthont.
Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás

Borúsan indult a szezon a Velencei-tónál, de ez cseppet sem baj

Évről évre nagyszerű közösség dolgozik azért, hogy egyre szebb, fenntarthatóbb, barátságosabb és vendégcsalogatóbb legyen a Velencei-tó – hangsúlyozta a Miniszterelnökséget vezető miniszter Kápolnásnyéken, a Velencei-tavi turisztikai évadnyitón.

Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy erőfeszítéseik szemmel láthatók, és munkájuk eredményeként a következő évtizedben a tó elfoglalhatja a táj szépsége alapján kiérdemelt helyét az országos turisztikában, mert jelenleg „nem a rangjának megfelelő helyet foglalja el a közgondolkodásban”.

Szerinte olyan nyár következik, amikor a korábbi évek sport- és turisztikai fejlesztéseinek nagy része élvezhető lesz a tókörnyéken.

Bár a tavalyi vízhiányos évben a Velencei-tó kritikus helyzetbe került, a miniszter szerint mostanra jó irányba fordultak a dolgok a sok munkának és „az égieknek is hála”. Az esőre utalva jelezte:

„a turisztikai évadot esővel megnyitni a Velencei-tónál minden eddiginél időszerűbb”.

A megnyitón Gulyás Gergely átadta a Velencei-tóért díjat Görög István ezredesnek, a Pákozdi Katonai Emlékpark Nonprofit Kft. ügyvezetőjének. Mint mondta, a díjazott „olyan időkben is kiállt a honvédelem ügye mellett, amikor azt hittük, kitört a világbéke”.

L. Simon László a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány alapítója elmondta, hogy a vízszint tavalyi drasztikus csökkenése és az ezzel kapcsolatos hírek a másfél évtized alatt elért sikereiket is némiképp beárnyékolták. Továbbra is olyan fejlesztésekért dolgoznak, mint amilyenek a Balaton, a főváros és Tokaj-Hegyalja térségében már megvalósultak.

Tessely Zoltán, a térség fideszes országgyűlési képviselője jelezte, hogy a tókörnyéki településeken nem állt meg az élet a nehéz helyzet miatt, komoly fejlesztések történtek a tavalyi szezonnyitó óta.

A vízszinttel kapcsolatban közölte: január óta minden vízcseppet a Velencei-tóba próbálnak „kormányozni”, ennek eredményeként most 106 centiméteres a vízállás, ez valamivel magasabb, mint tavaly ilyenkor volt.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×