2010-ben egy autokratikus áttörés volt, azóta pedig egy autokratikus rendszer kiépítése zajlik –fogalmazott a vitában Magyar Bálint szociológus. A volt oktatási miniszter szerint ma egy patrónus–kliens viszonyra épülő rendszer látható. Egyre csökken a normatív szabályoknak a köre és diszkrecionálisan személyre szabott törvények születnek jutalmazásokkal és büntetésekkel – vélekedett

Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő szerint az elmúlt időszakban még inkább meggyengültek az állam közösségi funkciói. „Tessék megnézni egy tetszés szerinti munkáltatót, hogy mikor kapott utoljára munkaügyi ellenőrzést, kivéve, ha esetleg előtte egy visszautasíthatatlan ajánlatot mégis visszautasított. Tessék megnézni azt, hogy a környezetvédelmi hatóságot vagy a természetvédelmi őrszolgálatot hogyan építették le az elmúlt években. Vagy hogy a NER hogyan járatta a csúcsra azt a beruházási törvényt, amit egyébként volt szíves az MSZP a Fidesszel nagykoalícióban a 2006-os választási kampányban elfogadni” – sorolta Schiffer András.

Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató tudományos főmunkatársa úgy véli, történelmi tapasztalat, hogy

az államnak nem szabad akadályoznia a piaci hajtóerők működését,

miközben abba az irányba megyünk. A magyar gazdaság a volt szocialista országokhoz képest is egyre gyengébben teljesít – tette hozzá a közgazdász, jelezve: a felzakóztatás tekintetében 2010 és 2021 között – „amikor nagyon-nagyon jó évek is voltak” – a tizenegy volt szocialista ország közül a sebességet tekintve Magyarország a hatodik helyen állt. A megállapítása másik következményeként a társadalmi, vagyoni és jövedelmi polarizációt említette, ami lényegesen nagyobb, mint ami az előző rendszerben volt.

Hozzátette: ahhoz, hogy valóban felzárkózás legyen, a humán tőkébe kellene befektetni, de ez most nincs, miután az nagyon sok pénzt igényel, ráadásul bizonytalan, hogy ki fogja learatni a gyümölcsét, mert csak hosszú távon térül meg. Az, hogy 2030-ra Európa ötödik legjobban élő országa legyünk, leányálom – fogalmazott a Pénzügykutató tudományos főmunkatársa. Számításai szerint ha a mostani ötödik helyen álló Ausztriánál évente két százalékponttal gyorsabban növekszünk, akkor is Magyarország Ausztriát 2046-ban érné utol.