A fővárosi önkormányzat Horn Gyuláról közterületet nevezett el a XIII. kerületben, de az önkormányzati törvény szerint olyan személyről, aki XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett, nem nevezhető el közterület.
A törvény azt is előírja, hogy ha az önkormányzat döntése során kétség merül fel e tekintetben, akkor a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását kell kérni. A Magyar Nemzet cikkében felelevenítette, hogy a Fővárosi Közgyűlés júniusi ülésén kormánypárti képviselők aggályuknak adtak hangot, és nem is szavazták meg az előterjesztést, tehát kétség merült fel az elnevezéssel kapcsolatban. Ennek ellenére a fővárosi önkormányzat nem kérte az MTA állásfoglalását, rajta kívül viszont más nem fordulhatott az Akadémiához.
Felföldi Zoltán, a lap publicistája elmondta: annak érdekében, hogy papírjuk legyen arról, hogy Horn Gyula XX. századi önkényuralmi politikai rendszer megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett, egy másik magánszeméllyel, továbbá Nagy Imre ügyvéddel közösen kezdeményezték a Horn Gyula Emlékére Alapítvány megalapítását. Ehhez a 2011. évi CLXXXI. törvény szerint kérniük kellett az MTA névhasználati engedélyét.
Az MTA megtagadta az engedély megadását, az indoklás szerint azért, mert Horn Gyula „közismert életútja nem hagy kétséget afelől, hogy részt vett, sőt vezető szerepet vitt XX. századi önkényuralmi rendszer kiépítésében és fenntartásában”.
Felföldi Zoltán szerint ebből az következik, hogy Horn Gyuláról nemcsak civil szervezetet, hanem közterületet sem lehet elnevezni. A fővárosi kormányhivatalhoz fordult, hogy vagy törvénytelennek minősítse a kormányhivatal az elnevezést, vagy eljárásjogi szabálysértés miatt kötelezze a fővárosi önkormányzatot, hogy a kérdésben forduljon az MTA-hoz.
A lap megkereste a fővárosi kormányhivatalt, hogy hol tart annak a kérelemnek a vizsgálata, amely a XIII. kerületi, Horn Gyuláról elnevezett sétány nevének a visszavonásáról szól, de nem kapott választ.