Infostart.hu
eur:
356.46
usd:
311.57
bux:
0
2026. július 10. péntek Amália
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök fogadja Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét a Karmelita kolostorban, ahol munkavacsora keretében tárgyalnak 2022. május 9-én. Mögöttük Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (j).
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Orbán Viktor: Brüsszel gázembargót akar ráerőltetni Magyarországra

A Facebookon posztolt erről a miniszterelnök.

Rövid posztot tett közzé a Facebookon - ezúttal kép nélkül - a miniszterelnök. Ebben Orbán Viktor kijelenti, "Brüsszel legújabb javaslata a gázársapkáról Magyarország számára jelenlegi formájában gázembargót jelent".

"Elég volt az elhibázott brüsszeli szankciókból!" - fogalmaz a kormányfő.

Ezt megelőzően Ursula von der Leyen az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén kijelentette, érdemes európai uniós szinten fontolóra venni a villamosenergia-termelésre felhasznált gáz árplafonjának, az úgynevezett ibériai modellnek a bevezetését. A csütörtökön kezdődő kétnapos EU-csúcsra való felkészülésként rendezett plenáris vitán az elnök kifejtette: ezzel kapcsolatban vannak még megválaszolandó kérdések, de mindent lehetőséget meg kell vizsgálni. Szerinte az EU-nak közösen kell gázt vásárolnia, a földgáztárolók feltöltéséhez szükséges mennyiség legalább 15 százalékára vonatkozóan kötelező lesz a kereslet összevonása, az érintett vállalatok gázvásárlási konzorciumot hozhatnak létre.

Hozzátette: néhány tagállam jobban függ az orosz gáztól, mint más tagállamok, különösen a tengerpart nélküli közép-európai országok, de ha integrált ellátási láncaink vannak és a gázellátás akadozik egy országban, akkor az hatással lesz minden tagállamra.

"Ezért tehát a gázmegosztás létfontosságú"

- hangsúlyozta.

Felhívta a figyelmet, hogy a tagállamok 5 éve kötelesek szolidaritási megállapodásokat kötni régióbéli szomszédiakkal, de eddig 40 lehetséges megállapodásból csak 6 jött létre, ezért - jelentette be - általános szolidaritási megállapodás lép hatályba, amíg az egyéni megállapodások meg nem köttetnek.

Elmondta továbbá, hogy az EU-nak még többet kell tennie a kiugró árcsúcsok és az energiapiac manipulálása ellen. Oroszország egy év leforgása alatt 80 százalékkal csökkentette a csővezetékes gázszállításokat, az EU pedig mindeközben megbízható beszállítók révén diverzifikálta beszerzéseit.

"Tizenöt százalékos megtakarítást értünk el, a tárolóinkat 92 százalékig feltöltöttük, ellenálltunk az orosz zsarolásnak. De az ellenállásnak megvan az ára, a háztartások gázszámlája megnőtt, a cégeknek egyre nehezebb fenntartani a versenyképességüket."

Címlapról ajánljuk
Csiki Varga Tamás az Arénában: Donald Trump kétszer is a pillanat hevében mondhatott túl nagyot a NATO-csúcson

Csiki Varga Tamás az Arénában: Donald Trump kétszer is a pillanat hevében mondhatott túl nagyot a NATO-csúcson

A Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője szerint óvatosan kell kezelni az amerikai elnök bejelentését, mely szerint engedélyezheti, hogy Ukrajna hozzáférjen a Patriot rendszerekhez kapcsolódó technológiához. Az InfoRádió Aréna című műsorában Csiki Varga Tamás azt mondta: Donald Trump gyakran tesz olyan bejelentéseket, amelyek részletei csak később tisztázódnak.

A változás nem jelenthet önkényt – így zajlott az Alaptörvény-módosítás elleni tüntetés a Sándor-palotánál

„Nem félünk!” – ez lett a csütörtök estére a Sándor-palota elé tervezett tüntetés fő rigmusa és üzenete. Beszélt mások mellett Szakács István, illetve Havasi Bertalan is. Utóbbi szerint Sulyok Tamás nem fog aláírni alkotmányellenes jogszabályt, rá vonatkozót sem. Áder János öt kérdésre adta meg a választ, üzenve az új hatalomnak.
inforadio
ARÉNA
2026.07.10. péntek, 18:00
Vinkó József
a Magyar Konyha főszerkesztője
A holnap lecsúszó negyedei épülnek most? Komoly veszély fenyegeti a modern magyar lakóparkokat

A holnap lecsúszó negyedei épülnek most? Komoly veszély fenyegeti a modern magyar lakóparkokat

Magyarország lakáshelyzete egy különös paradoxon foglya. A 2022-es népszámlálás adatai szerint a közel 4,6 millió lakásból több mint 570 ezer statisztikailag üresen áll, miközben a társadalom mintegy 3 millió tagja küzd a lakhatási szegénység valamilyen formájával. Az ország lakásállománya 1990 óta 19 százalékkal gyarapodott, miközben a népesség 7,5 százalékkal csökkent – vagyis a probléma nem a mennyiségben, hanem a minőségben, a megfizethetőségben és az elosztásban rejlik. A kérdés, hogy miért nem találkozik egymással a kínálat és a kereslet, nem pusztán gazdasági, hanem mélyen politikai és kulturális természetű. A szerző szerint a megoldás nem újabb zöldmezős beruházásokban, hanem a meglévő épületállomány korszerűsítésében, az üresen álló ingatlanok szociális célú hasznosításában és a szociális lakásügynökségi hálózat országos kiépítésében rejlik. A retrofit szemlélet, a bérlakáskultúra fejlesztése és az önkormányzatok megerősítése együttesen jelenthetné a kiutat a strukturális lakhatási válságból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×