1980-ban a nők átlagosan 23 éves korukban várták az első gyermeküket. Ez a szám a 2000-es évek elejére 25 évre, 2010-ben 28 évre, mára pedig átlagosan 29 évre növekedett. A KINCS elnökének elmondása alapján általánosan megfigyelhető tendencia a fejlett világban, hogy a gyermekvállalás életkora kitolódik, ami szorosan összefügg azzal is, hogy egyre több nő tanul a felsőoktatásban és épít karriert, mindamellett, hogy maga az elköteleződés is később van.

Fűrész Tünde fontosnak tartaná, hogy a gyermekvállalás időpontja ne tolódjon ki túlzottan, hiszen az orvostudomány is kimutatta, hogy a nők, ahogyan több ezer éve, a húszas éveikben a legtermékenyebbek. A szakértő szerint az apák életkora legalább olyan fontos, mint az édesanyáké, és az átlag életkoruk az első gyermeknél jellemzően magasabb: 2010-ben 32 év volt, ami 2020-ra egy évvel tolódott ki.

Kiemelte:

ma már egyre több pár – minden ötödik-hatodik – küzd meddőségi problémákkal,

amivel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a nők és a férfiak egyaránt 40 százalékban érintettek, a maradék 20 százalékban pedig mind a két fél esetében valamilyen gond áll fenn. Fűrész Tünde arra is fölhívta a figyelmet, hogy az orvostudomány megállapította, hogy a nők esetében már a húszas évek végén elkezd a termékenység csökkenni, ami 35 éves kor fölött már nagy mértékben jelentkezik. A férfiak esetében ez inkább csak a negyvenes években kezd elindulni – tette hozzá.

A KINCS elnöke egyetértett azzal, hogy szorosan összefügghet az, hogy egy nő hány gyermeket vállal azzal, hogy hány évesen ad életet az elsőnek, ezért jónak tartaná, hogy az első gyermekáldás még az anyuka 30 éves kora előtt bekövetkezne, ami egyébként 2010-ben tíz esetből hatszor így történt, mára az arány viszont kicsivel romlott. A Kopp Mária Intézet tapasztalatai szerint a magyar fiatalok átlagosan kettő vagy annál több gyermeket szeretnének, ami a népesség újratermelődéséhez elengedhetetlen is lenne.