Infostart.hu
eur:
385.23
usd:
331.67
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j), Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (j2), Olaf Scholz német kancellár (b2) és Kiril Petkov bolgár kormányfő az Európai Unió és a Nyugat-Balkán csúcsértekezletén, amelyet az EU kétnapos csúcstalálkozójának keretében tartanak Brüsszelben az esemény első napján, 2022. június 23-án.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Ki áll a leginkább a béke pártján? – íme a magyarok véleménye

A kérdést a Nézőpont Intézet tette föl.

Azt írták, hogy a négy hónapja tartó orosz–ukrán háború hatásait nem csak Ukrajna szenvedi meg, de a konfliktus gazdasági következményei az egész világot érintik a háborús infláció formájában. Ezért fontos kérdés, hogy vezető politikusok és nemzetközi szereplők hogyan lépnek fel a megoldás érdekében.

A június 27-29. között ezer ember telefonos megkérdezésével készült felmérés szerint a magyar választók négyötöde (78 százalék) szerint Orbán Viktor a béke pártján áll, és mindössze 8 százalék véli úgy, hogy inkább háborúpárti. Ebben a kérdésben egyetértés mutatkozik a kormánypárti és kormánykritikus szavazók körében is. Mindkét táborban többségben vannak a miniszterelnök békepártiságát feltételezők, a Fidesz-szavazók 91 százaléka, s még a baloldali szavazók 58 százaléka is egyetért ezzel.

„Nem meglepő ez a magas arány, miután Európában a magyar kormányfő egyedüli országvezetőként szorgalmazza nyíltan a békét” – írták.

A válaszadók összességében csak Ferenc pápáról gondolják nagyobb arányban (83 százalék), hogy a fegyvernyugvást támogatja, és mindössze 3 százalék vélekedik ellenkezőleg.

Árnyaltabb a fegyverszállítást és az embargókat támogató európai országok vezetőinek megítélése: Emmanuel Macron francia elnökről szintén többen gondolják (44 százalék), hogy inkább a béke pártján áll, mint akik szerint inkább a fegyveres konfliktust támogatja (19 százalék). Olaf Scholz német kancellár esetében is mérsékeltebb a békepártiságot feltételezők aránya (36 százalék) és szélesebb a háborúpártiságot sejtők köre (24 százalék).

A Nézőpont Intézet szerint a magyar ellenzéki vezetők közül Márki-Zay Péter és Gyurcsány Ferenc szerepének megítélésében azonos véleményen vannak a magyar választók. Mindössze harmaduk gondolja úgy, hogy a háború kitörését követően gyakran háborús üzenetekkel kampányoló Márki-Zay (34 százalék) és Gyurcsány (33 százalék) békepárti, s ennél nagyobb arányban, a választók 37-37 százalék gondolja róluk, hogy a háború pártján állnak – fűzték hozzá.

A magyarok döntő többsége szerint a háborút támogatók közé tartozik a szankciós politikát és a fegyverszállításokat leginkább támogató Amerikai Egyesült Államok elnöke, Joe Biden (56 százalék), illetve az Oroszország legyőzésére szintén szankciós javaslatokat tevő Soros György (42 százalék). Mindössze 22 százalék gondolja úgy mindkét személy esetében, hogy a békét kívánják előmozdítani.

A háborús felek közül Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről a magyarok 32 százaléka gondolja úgy, hogy inkább a béke pártján áll, ugyanakkor másfélszer annyian gondolják azt, hogy inkább a fegyveres konfliktust támogatja (49 százalék).

„A választók egyértelműen Vlagyimir Putyint tartják a békét legkevésbé előmozdító (15 százalék) és a háborút legnagyobb mértékben támogató (69 százalék) vezetőnek” – hangsúlyozták a közleményben.

Címlapról ajánljuk
Új fázisba lép a szlovákok atomerőmű-projektje

Új fázisba lép a szlovákok atomerőmű-projektje

Robert Fico úgy fogalmazott: Szlovákia egyedülálló helyzetbe kerülhetne, mivel a világ azon kevés országai közé tartozna, amelyeknek egyszerre van tapasztalata orosz és nyugati gyártmányú atomreaktorok üzemeltetésében.

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×