A szakképzésbe be kell emelni azokat a tartalmakat, amelyek a gazdaság szereplői által elindított technológiai váltásokról, a cégek mindennapi gyártási folyamataiban alkalmazott eszközökről szólnak, hogy valóban naprakész tudással lássák el a diákokat - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért felelős helyettes államtitkára.

Pölöskei Gáborné a Digitális Comenius Központ nemzetközi konferenciáján hozzátette, fontos, hogy a gazdaság szereplői meg tudják fogalmazni, milyen készségekre, kompetenciákra van szükségük a diákoknak ahhoz, hogy különböző munkakörökben meg tudják állni a helyüket.

A helyettes államtitkár előadásában a diákok digitális kompetencia fejlesztésére helyezte a hangsúlyt, mert szerinte ha az ehhez szükséges tudást nem építik be a diákoknak a képzésébe, akkor nem tudják teljesíteni a digitális korszak kihívásait.

Felidézte, a szakképzés átalakításának első lépéseként felülvizsgálták a 740 szakmát tartalmazó Országos Képzési Jegyzéket (OKJ), megnézték mely szakmák kellenek, melyeket lehet összevonni és melyek azok, amelyek bár még nem jelentek meg, de igény lenne rájuk. Ezáltal jött létre a 175 alapszakma, amelyeket már nem az OKJ-ba, hanem a szakmajegyzékbe soroltak.

Pölöskei Gáborné elmondta, az új szakképzési struktúrának három nagyobb egysége van: az ágazati szint, az alapszakmák szintjei és a szakirányú oktatás.

Újdonságként említette az okleves technikus képzést, amelyet szeptembertől indítottak először, és a technikum és az egyetem összehangolására szolgál. Ezt a képzést a diákok nemcsak érettségi bizonyítvánnyal és a technikus képzés oklevelével zárják, hanem kapnak még minimum 30 kreditpontot is.

Arra is rámutatott, hogy a szakképzésbe jelentkező diákoknak már a tanév elején szeptemberben kompetenciamérésen kell részt venniük, ez ad visszajelzést arról, hogy milyen képességű gyerekek érkeztek a rendszerbe, itt dől el, hogy kinek van szüksége egyéni fejlesztésre. Ennek köszönhetően jelentősen javul a bukások és az iskola elhagyások aránya, ugyanis míg az idén 4200 gyerek vesz részt egyéni fejlesztésben, ez a szám tavaly 6800 volt, három évvel ezelőtt pedig elérte a 11 800-at.

Fejlesztik a digitális tartalmakat

A munkánk, a tudásunk az, amivel a világpiacon a leginkább helyt tudunk állni - mondta Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelésért felelős államtitkára a Digitális Jólét Program konferenciáján.

Kiemelte: a digitális infrastruktúra terén Magyarország egyáltalán nem állt rosszul a járvány kezdetekor, Az eszközök esetében is felmérték, megvizsgálták, az információs rendszerben 350 ezer személyes használatra alkalmas digitális eszköz volt a magyar köznevelésben és szakképzésben 2020 tavaszán.

Az államtitkár emlékeztetett: a papíralapú tankönyvek mellett elkezdődött a digitális tartalmak fejlesztése is.

Szólt arról is, hogy

az Európai Unió helyreállítási alapjából több mint 200 milliárd forintra számít a közoktatás és a szakoktatás digitális fejlesztésére a kormány.

Az alapról még tárgyalnak, de a Klebelsberg Központ 120 ezer számítógép beszerzésére írt ki pályázatot.

Maruzsa Zoltán hangsúlyozta: a digitális tankönyvek jogtisztán, ingyenesen elérhetőek.

Ha valaki ma nem versenyképes, az előbb-utóbb gyarmattá válik - mondta Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője, aki arról is beszélt, fel kell tudnunk vértezni a fiataljainkat, és így a pedagógusainkat is arra, hogy megtanulják az állampolgári ismereteket.

Gál András Levente: a digitalizáció nagyon kényelmessé teszi az életünket, ami ellustítja az embereket.

A digitális oktatás bevezetése óriási lehetőség volt a megújulásra - mondta Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke, aki

sikernek tartja a digitális átállást.

Bár a Kréta rendszer elindulásakor voltak nehézségek, a rendszer végül ellátta feladatát – mondta. Az elnök közölte azt is: gondolkodnak az okos tantermekben, több mint 200 iskolában szeretnének ilyen termeket.