eur:
411.2
usd:
392.55
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek megáldja az esztergomi bazilika új időkapszuláját a Nagyboldogasszony ünnepén bemutatott misén 2021. augusztus 15-én.
Nyitókép: Mónus Márton

Erdő Péter: a keleti és a nyugati kereszténység találkozik az eucharisztikus kongresszuson

A keleti és a nyugati kereszténység találkozása is lesz a Budapesten szeptember 5-12. között tartandó Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK), amelyen számos más egyházi vezető mellett részt vesz I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka is - mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek azon a keddi fővárosi sajtótájékoztatón, amelyen a NEK és az Ars Sacra Fesztivál programjait, kapcsolódó rendezvényeit, könyvmegjelenését ismertették.

A bíboros közölte: a keleti és a nyugati egyház találkozása Budapesten az eucharisztikus kongresszusok történelmében is teljesen egyedülálló lesz, és ez Magyarország földrajzi és kulturális helyzetének köszönhető. Hozzátette: a kereszténység és a magyarság ezer éve jár együtt az úton.

Zsuffa Tünde, a NEK sajtófőnöke a rendezvény világszenzációjának mondta a szeptember 1-jén a budapesti Szent István-bazilikában tartandó, lovári nyelvű roma misét, amelyet nemzetközileg elismert magyar zenészek, énekesek közreműködésével tartanak meg, és amelynek megszületését és bemutatását Erdő Péter bíboros kezdeményezte.

Az előadók között lesz Lakatos György hegedűművész és Oláh Patrik Gergő, a lovári nyelvű szentmise zeneszerzője.

A zene valódi hidat képez ember és ember között, származástól függetlenül, hirdetve az ember történelmi, szellemi, lelki identitását. Ez a zene nemcsak a roma kisebbségé, hanem minden emberé, aki tudja, hogy az európai kisebbségek mennyi mindenen mentek keresztül a történelem során - mondta Zsuffa Tünde.

Közölte, a rendezvényre több más premierrel is készülnek. Ezek között bemutatják a Budapest Misét, amelynek főcelebránsa Jean-Claude Hollerich bíboros, Luxemburg érseke, az Európai Unió Püspöki Konferenciáinak bizottsági elnöke lesz.

A Budapest Mise - amelynek szerzője Pejtsik Péter - a NEK honlapja szerint zsidó jellegű dallamokra épül, de latin nyelven szólal meg, hangzása magába öleli a klasszikus egyházi zene hagyományait, a klezmer és jiddis zene dallamosságát és pattogós ritmusait. A művet a Magyar Állami Operaház Zenekara és a Voicestation kórus adja elő, és Andrejszki Judit énekel.

Zsuffa Tünde a zsidó-keresztény párbeszéd üzenetének mondta, hogy a NEK-hez kapcsolódóan szeptember 4-én koncertet adnak Európa legnagyobb zsinagógájában, a Dohány utcaiban. Ezen fellép - mások mellett - Fekete László, a budapesti zsinagóga főkántora és Dobszay Péter kántor is.

A sajtótájékoztatón mutatták be a NEK hivatalos cukrászsüteményét, Karl Zsolt alkotását, a pozsonyi tésztába csomagolt, gyümölcsös töltelékkel készült süteményt.

Ugyancsak a rendezvényen mutatták be a NEK hivatalos borát, Demeter Endre tokaji borász furmintját és hárslevelűjét.

Az alkalomra - amelynek programjai a https://www.iec2020.hu/hu oldalon is megtalálhatók - egy emlékérmet is kiadtak, azok a fiatalok kapják majd, akik a kongresszus nyitó szentmiséjén járulnak először szent áldozáshoz.

Zsuffa Tünde arról is beszélt, szerdán visszaérkezett Budapestre a kongresszus szimbóluma, a mintegy három méter magas Missziós kereszt. Ozsvári Csaba ötvösművész alkotása 2018 tavasza óta járja a Kárpát-medencei katolikus egyházmegyék közösségeit, és mintegy 70 ezer kilométert tett meg a kongresszus előtti vándorlása során.

A sajtótájékoztatón mutatták be az Íme, Isten hajléka az emberek között! címmel a Mátyás-templom gondnoksága kiadásában megjelent kötetet is. A NEK tiszteletére kiadott, fotókkal illusztrált kötet az esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház, a Szent István-bazilika és a Budavári Nagyboldogasszony-templom történetét dolgozza fel. A kiadás apropója volt, hogy mindhárom épületnek és helyszínnek szerepe volt az 1938-as és az idei eucharisztikus világkongresszus megrendezésében.

A rendezvényen mutatták be Eperjes Károly Krisztus inge című filmjének előzetesét. A film, amelyet várhatóan november 4-étől vetítenek a mozikban, az 1950-es évek egyházüldözéséről szól egy ferences szerzetes történetén keresztül.

A kongresszus hetén zajlanak a 15 éves Ars Sacra Fesztivál kulturális programjai is, szeptember 4-12. között.

Dragonits Márta, az Ars Sacra Alapítvány kuratóriumi elnökének ismertetése szerint idén 230 település 15 műfajban, több mint 400 programmal csatlakozott a fesztiválhoz, ezek között lesznek zenei programok, kiállítások, irodalmi estek és séták.

Az ars-sacra.hu oldalon is közzétett kínálatból egyebek mellett kiemelte a szeptember 11-ei margitszigeti családi napot, amelynek fénypontja a Szent István, Rex Hungarorum című zenés bábdarab bemutatása lesz, valamint a Pilinszky János születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×