Infostart.hu
eur:
356.53
usd:
308.7
bux:
0
2026. június 11. csütörtök Barnabás
view of the sunset at lake Balaton in Hungary
Nyitókép: LIstvan/Getty Images

Ez lesz a vége, ha a Balatonba pisil

A szerves anyagok túlszaporodása miatt mérgező gombák, baktériumok jelenhetnek meg a vízben, amelyek a legkülönfélébb betegségekhez vezethetnek.

Mint arról korábban az Infostart is beszámolt, túl sok a vizelet a Balatonban. Mindez növeli a víz foszforterhelését, ami algásodáshoz vezet. A Balatoni Szövetség szerint a jelenség hátterében az áll, hogy nincs elég ingyenes toalett, amelyet a strandolók használhatnának.

Istvánovics Vera tudományos tanácsadó, a MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagja azt mondta, hogy egy átlagos felnőtt napi másfél liter vizeletet és ezzel egy gramm foszfort ürít. Az üdülőrégió vendégéjszakáinak számából kiindulva úgy becsülik, évente

1,2 tonna foszfor kerül a Balatonba emberi vizelettel.

Az Index által megkérdezett szakember szerint önmagában a vizelettel nincs nagy gond, amennyiben steril, 95 százalékban nem más, mint tiszta víz. „Probléma csak akkor van, ha a vizelet fertőzött, ez esetben az ártalmatlan szerves és szervetlen anyagok mellett

baktériumokat, vírusokat, speciális nemi betegségeket is tartalmazhat,

gondoljunk itt a klamídiára, az ureaplasmára vagy a gonorreára, közismertebb nevén kankóra, tripperre. Jó hír viszont, hogy a nemi betegségeket nem lehet vízben elkapni, azok csak szexuális úton képesek terjedni” – fogalmazott a lapnak Fábián Károly urológus.

A szakorvos kiemelte, a nagy mennyiségű vizelet nem veszélytelen, a szerves anyagok túlszaporodása ugyanis tökéletes táptalajt nyújt a gombáknak, baktériumoknak, amelyek viszont már mérgezők lehetnek.

„Bőrgyulladás, szemfertőzés, hasmenés, hányás, gyomorfájdalom, tüdőgyulladás, húgycsőfájdalom, hüvelyi fertőzés, veseelégtelenség is megjelenhet mint tünet

ami a balatoni élővilágra is komoly veszélyt jelenthet” – mondta a szakorvos.

Címlapról ajánljuk
Megdőlt egy régi mítosz a magyar választásokról – Republikon-elemzés falvakról és városokról

Megdőlt egy régi mítosz a magyar választásokról – Republikon-elemzés falvakról és városokról

Még mindig vidéken dőlnek el a választások? A Fidesz a falvakban a legerősebb? Ezekre a kérdésekre is kereste a választ a Republikon Alapítvány legújabb elemzése. Horn Gábor, az alapítvány kuratóriumi elnöke beszélt erről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.06.11. csütörtök, 18:00
Dénes Ferenc sportközgazdász
Dénes Tamás az InfoRádió főmunkatársa, futballtörténész és -szakíró
Nyilvánosságra került a szerződés: 50 évre bebetonozhatták volna Krausz Ferenc alapítványának ezermilliárdos támogatását

Nyilvánosságra került a szerződés: 50 évre bebetonozhatták volna Krausz Ferenc alapítványának ezermilliárdos támogatását

Az előző kormány közvetlenül a választások előtt egy legalább huszonöt évre szóló, de egyautomatikus záradék miatt összesen akár 50 évre szóló, ezermilliárd forintot is meghaladó keretmegállapodást kötött a Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikushoz köthető Élvonal Alapítvánnyal. Az új kabinet azonban felbontotta ezt a kiszervezett, garanciák nélküli és évtizedekre bebetonozott finanszírozási rendszert, a már kifizetett támogatások egy részét pedig visszakövetelte, miközben megkezdődött a hasonló közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a kekvák állami kézbe vétele is - számolt be a Telex.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×