INFORÁDIÓ
2021. július 27. kedd
Liliána, Olga

áder jános

alkotmánybíróság

alaptörvény-ellenes

lakás

világörökség

törvény

Áder János köztársasági elnök és Weisz Fanni jeltolmács, siket esélyegyenlőségi aktivista az államfő újévi köszöntőjének televíziós felvételén a Sándor-palotában 2020. december 29-én.

Áder János: alaptörvény-ellenes a lakástörvény

Infostart / MTI

Az Alkotmánybírósághoz fordult a köztársasági elnök az ügyben.

Az Alkotmánybírósághoz fordult a lakástörvény ügyében Áder János – közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH).

A KEH honlapján megjelent közlemény szerint az államfő az alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldte az Alkotmánybíróságnak a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó törvénymódosítást, amelyet június 15-én fogadott el az Országgyűlés fideszes egyéni képviselői indítványra.

Áder János az Alkotmánybíróságnak címzett, csütörtökön kelt indítványában a törvény célját, valamint a törvénybe foglalt szabályozást illetően két pontban sorolta fel alkotmányossági aggályait.

Az első pont

Álláspontja szerint a világörökségi területen és a védőövezetében lévő állami és önkormányzati tulajdonú, a kulturális örökség részét képező műemléki ingatlanok teljes körének vételi joggal történő megterhelése, és ezáltal feltétel nélküli magántulajdonba adása

  • a világörökségi és a műemléki speciális védelmi igényre tekintettel, valamint
  • a visszalépés tilalmából következő biztosítékok és garanciák, továbbá
  • az egyedi mérlegelés hiánya miatt nem felel meg az alaptörvény egyes rendelkezéseinek, ezért alaptörvény-ellenes.

Az államfő rámutatott: a törvény kifejezett célja, hogy a rendszerváltoztatást megelőző kizárólagos állami tulajdon privatizációja keretében 1994. március 31-étől 1995. november 30-áig az állami és önkormányzati lakásokra biztosított vételi jogból kizárt műemléképületben lévő lakások bérlői számára lehetővé tegye az általuk bérelt lakások tulajdonjogának megszerzését. Ennek érdekeben a jogszabály vételi jogot alapít a világörökségi helyszínen és védőövezetében lévő állami és önkormányzati tulajdonban álló műemléképületekben lévő lakásokra.

Álláspontja szerint

önmagában ez a jogalkotói cél és különösen az ebből a célból alapított vételi jog intézménye nem egyeztethető össze az alaptörvénnyel,

amely rögzíti, hogy a természeti erőforrásokon túl, a kulturális értékek is a nemzet közös örökségét képezik, és ezek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.

Az államfő hangsúlyozza: a kulturális örökségnek részét képezik a műemléki védelem alatt álló építmények, a védelem és megóvás egyik garanciája pedig a visszalépés tilalma, azaz hogy az egyszer már elért védelem szintje nem csökkenhet, és a színvonal megőrzéséhez hatékony megelőző biztosítékok kellenek.

Második pont

Az Alkotmánybíróságnak címzett indítványában másodikként azt rögzíti, hogy az alaptörvény a tulajdonhoz való jogot alapvető jogként védi: tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közerdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.

Rámutat:

a vételi jog intézménye ugyan nem tulajdonelvonás, de megterhelési, korlátozza a tulajdonjogot,

és az Ab több határozatában is megerősítette, hogy a vételi jog csak az értékgarancia érvényesítése mellett lehet alkotmányos, vagyis a kártalanításnak ebben az esetben is teljesnek kell lennie.

A köztársasági elnök álláspontja szerint ugyanakkor a törvénybe foglalt szabályozás nyilvánvalóan nem felel meg az értékgaranciából következő teljes kártalanításnak, hiszen a jogszabály a vételárat az alapul vett bérleti jogviszony időtartama, illetőleg a bérleti jogviszony keletkezese alapján differenciáltan, a forgalmi érték 15 és 80 százaléka közötti mértékben állapítja meg úgy, hogy ebből az egy összegben történő fizetés esetén további 5 százalék árengedményt biztosít.

A vételár összegének megállapítása, pontosabban annak csökkentése szempontjaként a hosszabb idejű bérleti jog figyelembevétele önmagában is vitatható,

hiszen a hosszabb ideje a piaci árhoz képest lényegesen kisebb bérleti díjat fizető bérlőknek a lakások karbantartásával, felújításával kapcsolatban nem merültek fel költségeik, azokat a közpenzből gazdálkodó tulajdonos viselte. Amennyiben mégis a bérlő fizette, akkor megtérítették számára, vagy lakbérmérséklésként beszámíthatta.

Ezért - állapítja meg az államfő - a bérleti jog időtartama szerinti vételárcsökkentésnek nincs ésszerű indoka, továbbá hasonlóképpen nem alapozhatja meg a forgalmi érték 65 százalékának elengedését a tulajdonjog cseréje sem.

Nyitókép: MTI/Illyés Tibor
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018