eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 24. vasárnap Emma
Nyitókép: Magyar Kerékpárosklub

A tavak is népszerűek, de Békéscsabán van az igazi kerékpáros főutca

Háromnegyedével többen kerékpároztak tavaly a Balatonnál és a Tisza-tónál - derült ki az ITM által közzétett részletes adatokból.

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. tavaly júliustól októberig végzett kézi forgalomszámlást 106 helyszínen, Budapesten kívül az ország minden részében, megyénként több ponton is. A szakemberek egy-egy nyári hétköznapon és hétvégén, majd egy őszi hétköznapon napi 15 órában, reggel hattól este kilencig, óránkénti bontásban rögzítették az elhaladó kerékpárosok számát. A helyszínek többségén a megelőző évek hasonló felmérései során is dolgoztak, közel kétharmadukról már négyévnyi adat áll rendelkezésre.

A 2020-as mérési eredmények a korábbi trendet folytatva a szabadidős forgalom nagymértékű, átlagosan 17 százalékos növekedését mutatják. Új jelenség, hogy tavaly a hétköznapi forgalom is jelentősen megélénkült, nyáron mintegy 26, ősszel pedig több mint 30 százalékkal. A változás összefügghet azzal, hogy a koronavírus megjelenése miatt sokan a tömegközlekedési eszközök helyett ültek biciklire.

Megyei összevetésben jól kirajzolódik, hogy a nagy kiterjedésű síkvidéki területekkel és tömegeket vonzó turisztikai célpontokkal rendelkező megyékben továbbra is az átlagosnál magasabb a kerékpáros forgalom. A hivatáscélú kerékpározás nagyobb arányban van jelen az Alföldön, míg Fejér, Somogy és Zala megyékre a szabadidős kerekezés túlsúlya jellemző.

Az egyes mérőpontokat vizsgálva a vidéki Magyarország kerékpáros főutcájának a békéscsabai Andrássy út tűnik, ahol három nap alatt 13459 biciklistát számoltak meg. Ezt

  • a szegedi Oskola utca (8334), majd
  • a debreceni Kossuth tér (7375) követi.

Nyugaton a nagy tavak viszik a prímet,

  • a fonyódi Fürdő utca (4891) mögött
  • a Velencei-tó menti Pákozd-Dinnyés a második (4652),
  • aztán újra a Balaton jön, a siófoki Baross hídon megfordult 4378 kerekessel.

A nyugati országrész legforgalmasabbnak bizonyult, nem vízparti helyszíne a szombathelyi Szent Márton utca (4330), az első ötbe itt még a 2020-as Év kerékpárútja cím nyertesének, az Által-ér völgyi kerékpárútnak a tatai vége is befért (3982).

Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára elmondta, hogy a legnagyobb, 76 százalék feletti átlagos növekedést a Balatonnál és a Tisza-tónál tapasztalták. Jelezte, a forgalomszámlálás látványosan visszaigazolja a kerékpáros infrastruktúra-fejlesztések indokoltságát, a környezetkímélő közlekedési módot népszerűsítő hatásokat is. Hozzátette: 2020-ban készült el a Tisza-tavi kerékpárutat bezáró szakasz az ország egyik legszebb kerékpáros hídjával. A júniusban átadott beruházás tette körbekerekezhetővé a tavat, és ez rögtön meglátszik az adatokban is: a tiszaörvényi mérőpontnál a 2019-es mintegy ezerhétszázhoz képest tavaly 2636 biciklista haladt el.

„Még nagyobb arányú forgalomnövekedést hozott a Budapest-Szentendre összeköttetés fejlesztése, a budakalászi Duna sétányon szintén nagyjából ezerhétszázról 3095-re nőtt a kerékpáros forgalom. A kormány 2030-ig 15 ezer kilométerre bővíti a kiépített és kijelölt bicikliutak összes hosszát, még vonzóbb feltételeket biztosítva a munkába vagy kirándulni kerekezők számára” – fejtette ki.

Halász Áron, a Magyar Kerékpárosklub elnökhelyettese az InfoRádiónak azt mondta: az adatokból látszik, hogy nagy igény van a közlekedési célú és a szabadidős célú kerékpározásra is. Tavaly március óta nőtt meg a kerékpározók száma, és látszik, hogy ez országos trend. A helyi fejlesztések is sokat számítanak - tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×