Classroom, Zoom, Redmenta, e-kréta, Prezi vagy Teams – néhány alkalmazás azok közül, amelyen a diákok tanulnak az elmúlt két hónapban. De sokszor a gyerekek, akik szabadidejükben gamerek, internetes játékosok, saját maguk javasolnak olyan platformokat, amelyeken kapcsolatban tudnak lenni tanáraikkal és osztálytársaikkal.

"Az eszközhasználat nem fog önmagában áttörést hozni, nagyon fontos a módszertani átállás, a tanulásban és az értékelésben" – vélekedik Fegyverneki Gergő, aki amilyen optimista, annyira pesszimista is volt a digitális oktatásról szóló online rendezvényen. A Debreceni Egyetem oktatója, a helyi Fazekas Mihály Gimnázium magyar–média szakos tanára szerint ugyanis Magyarországon csak 25–30 év múlva lehet majd XXI. századi iskoláról beszélni.

"Hallottunk olyat, hogy készségtárgyakból a pedagógusok kiküldték a feladatokat, és elvárták a gyerekektől, hogy füzetbe írják le a választ, fotózzák be és e-mailben küldjék vissza:

hát ez semmiképpen sem digitális pedagógia,

legfeljebb valamilyen digitális eszközökkel támogatott pedagógia. Tud működni, ha csak kis lépésekben is, a projektmódszer, magam is ezt alkalmazom, ennek során digitális portfóliót készítenek a gyerekek, többfajta választható feladatból" – ecsetelte.

Az egyik legnagyobb kihívás az óvodából az iskolába kerülő gyerekek oktatása, akiknek az írást, olvasást kellene megtanítani. Krasznay Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa, a Kiberbiztonsági Akadémia programigazgatója is személyes példát hozott.

"Egy elsős és egy harmadikos gyermek szülője vagyok, ég és föld a különbség, a harmadikost gyakorlatilag szabadon lehet hagyni, de az elsőssel egész nap ott kell lenni, képzeljük el nyolcórás munka mellett a szülőt, aki képzettség nélkül odaül a gyerek mellé. Nem egyszerű történet" – mondta.

Minden diáknál megfigyelhető, de a kisebbeknél különösen, hogy

hiányzik a saját közösségük. Sokaknál jelentkezett az elmagányosodás,

hiába vannak otthon a családjukkal.

Nagy István, a Pápai Erkel Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola felső tagozatos informatikatanára azt mondta: kezdetben próbálkoztak azzal, hogy online is ugyanazt az anyagmennyiséget adják át, mint offline, ez azonban az elmúlt két hónapban nem sikerült.

"Sokkal racionálisabban, egyszerűbben, lényegre törőbben kell a tananyag gerincét megfogni, azt átadni, több időt is hagyni rá" – vélekedett.

Perlaki Gyula, a Microsoft Magyarország munkatársa, informatikai szakértő szerint később is használhatók lesznek az elmúlt két hónap tapasztalatai.

"Lesz helye a digitális platformnak akkor is, ha már iskolába fognak járni a gyerekek.

Gondoljunk bele abba, hogy szülői értekezlet is tartható lesz úgy, hogy nem kell bemenni, és megnyílt a közös munka, a közös dokumentumszerkesztés lehetősége is" – mutatott rá.

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat internetbiztonsági kibeszélője két hét múlva folytatódik, ugyanis mint a miniszterelnök legutóbbi rádióinterjújában fogalmazott, nem lát igényt arra, hogy a gyerekek ebben a félévben visszatérjenek az iskolaépületekbe.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!