Infostart.hu
eur:
379.24
usd:
319.64
bux:
129548.96
2026. február 11. szerda Bertold, Marietta
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára napirend előtti felszólásra válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. november 11-én.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Akár 60 napra is kitilthatják a képviselőket a parlamentből

Elfogadta a parlament az Országgyűlés működését érintő törvények módosítását, amely alapján a jövőben szigorúbban büntethetők a Ház rendjét megsértő képviselők.

A törvénymódosítást 135 igen szavazattal, 54 nem ellenében fogadták el kormánypárti képviselők javaslatára. Az országgyűlési törvény módosításában a fegyelmi esetek két új elemmel bővülnek:

  1. a felszólalást vagy az ülésvezetést kirívóan zavaró közbeszólás, valamint az ülés menetének zavarása, akadályozása, illetve
  2. más képviselő, országgyűlési, illetve közjogi tisztségviselő zavarása, akadályozása üléstermi jogai gyakorlásában, kötelezettségei teljesítésében.

Ha a fegyelmi jogba ütköző magatartást tanúsító képviselő a levezető elnök figyelmeztetéseit, rendreutasításait sorozatosan figyelmen kívül hagyja, törvény kötelezi őt az ülésterem elhagyására. A törvény az eddigiektől eltérően szabályozza a kizárást, és úgy rendelkezik, hogy a kizárt képviselő köteles a szóbeli döntés után azonnal elhagyni az üléstermet, ha pedig ennek nem tesz eleget, vele szemben súlyosabb intézkedés, kitiltás alkalmazható. A kizárás a magatartás súlyától függően az ülésnap hátralévő részére vagy a teljes ülésre vonatkozhat, azonban a kizárt képviselő részvételét a döntéshozatalban nem zárja ki, a határozathozatalok idejére ugyanis visszatérhet az ülésterembe.

A kitiltás súlyosabb, mivel a kitiltott nemcsak az üléstermet, hanem az Országházat, az Országgyűlés Irodaházát és az Országgyűlés Hivatalának elhelyezésére szolgáló épületeket is köteles elhagyni.

A kitiltást azonnali hatályú intézkedésként az ülést vezető elnök rendelheti el szóbeli döntéssel a kitiltásra okot adó magatartás - például a szavazás menetének akadályozását vagy fizikai erőszak - után haladéktalanul. A házelnök is elrendelheti 15 napon belül hivatalból, továbbá az ülést vezető elnök vagy egy frakcióvezető írásbeli kérelmére.

Legsúlyosabb esetben - fizikai erőszak alkalmazásakor vagy azzal való fenyegetéskor - 24 ülésnapra vagy 60 naptári napra lehet kitiltani egy képviselőt. A kitiltott helyett a frakcióvezető szavazhat, utóbbi akadályoztatása esetén pedig a helyettese jár el. Független képviselő bármely képviselőt felkérhet a megbízás ellátására.

A törvény emeli a szankcióként kiszabható tiszteletdíj-csökkentések mértékét, Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető korábbi szavai szerint általános szabályként az eddigi elvonások 12-szeresére. Legenyhébb esetben minimum a félhavi tiszteletdíja csökkentésével büntethetik a képviselőt - ha közbeszólásával a felszólalást vagy az ülésvezetést kirívó mértékben zavarja -,

legsúlyosabb esetben pedig hathavi tiszteletdíj elvonásával.

Utóbbi akkor szabható ki, ha a képviselő az ülés menetét vagy az ülés résztvevőjét akadályozza, illetve ha fizikai erőszakkal fenyeget vagy azt alkalmaz. A szemléltetési előírások megszegőjét egy- vagy kéthavi tiszteletdíj-csökkentéssel sújthatják.

Az egyik előterjesztő, a fideszes Kocsis Máté korábban a parlamentben az elmúlt időszakban történt "példátlan durvaságokkal" indokolta az országgyűlési törvény módosítását, megengedhetetlennek nevezve az ellenzék "vadabb" képviselői által tanúsított magatartást. Megemlítette a tavaly december 12-i ülésnapot - amikor ellenzéki képviselők megakadályozták, hogy a levezető elnök elfoglalja helyét a pulpituson, majd a továbbiakban is zavarták az ülést -, valamint Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő közelmúltbeli viselkedését, amikor trágár szavakat tartalmazó táblát emelt fel az ülésteremben.

Címlapról ajánljuk
Charaf Hassan: a BME-diploma útlevél mindenhova a világban

Charaf Hassan: a BME-diploma útlevél mindenhova a világban

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora szerint reális cél, hogy az egyetem 2030-ra a világ legjobb száz intézménye közé kerüljön. Charaf Hassan az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt, hogy a fenntartóváltással megindult az a lendület, amely a Műegyetemet a nemzetközi élvonalba emelheti.

„Kiiktatni” – drámai videót közölt a kormányülésről Orbán Viktor

Szijjártó Péter szerint a brüsszeli-kijevi együttműködésben a terv az, hogy Magyarországot mint akadályt kiiktassák. Ha ezt megteszik, azzal bármely tagországot kiiktathatják később a brüsszeli döntéshozatalból – állította a külgazdasági és külügyminiszter.
inforadio
ARÉNA
2026.02.11. szerda, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
"Elzárták a Brüsszeli csapot, megállt a magyar GDP" – biztos, hogy így van?

"Elzárták a Brüsszeli csapot, megállt a magyar GDP" – biztos, hogy így van?

Megjelent a Checklist legfrisseb adása. Valószínűleg hallgatóink is találkoztak az elmúlt hetekben azokkal, a közösségi médiában megjelent grafikonokkal, amik azt sugallják, hogy az uniós támogatások és a magyar gazdaság teljesítménye kéz a kézben jár. A leegyszerűsített üzenet szerint: ha „jön az EU-pénz”, nő a GDP, ha pedig „elzárják a csapot”, akkor megáll a növekedés vagy visszaesés jön. Csakhogy a kép ennél bonyolultabb: sok múlik azon, hogy a források mikor és milyen módon jutnak el a gazdaságba, és hogyan használják fel őket. Emiatt az EU-támogatások és a gazdasági növekedés között nem mindig van egyértelmű, automatikus kapcsolat. Műsorunk első részében erről beszélgetünk Szabó Dániellel, lapunk makrogazdasági elemzőjével.  A folytatásban arról lesz szó, hogy civil és szakmai szervezetek egy közös javaslatcsomagot tettek le az asztalra Lakhatási Minimum 2026 címmel. A csomag üzenete egyértelmű: a lakhatási válság nem néhány szerencsétlen helyzetbe került ember gondja, hanem sokak számára mindennapi bizonytalanság, amire nem ad elég választ néhány gyors, eseti beavatkozás. A témáról Kovács Verát, az Utcáról Lakásba! Egyesület alapító tagját kérdezzük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×