Infostart.hu
eur:
349.16
usd:
300.66
bux:
138730.73
2026. június 16. kedd Jusztin
Nyitókép: Pixabay

Tárgyalnak a minimálbér emelésére vonatkozó megállapodásról

Az ok: a gazdasági teljesítmény a vártnál jobbnak ígérkezik, a számok azonban még nem egyértelműek.

A kétéves bérmegállapodás ellenére újranyitják decemberben a jövő évi minimálbéremelésről szóló tárgyalásokat, így akár még az is megtörténhet, hogy

a tervezett 8 százaléknál nagyobb mértékben nőnek január 1-jétől a legkisebb fizetések

- írta a Népszava. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) hétfői ülésén ugyanis a Pénzügyminisztérium olyan, a gazdaság teljesítményével kapcsolatos adatokat ismertetett a munkaadói és a munkavállalói oldallal, amelyek lehetővé teszik a tavaly év végén megkötött kétéves bérmegállapodás felülvizsgálatát.

A bérmegállapodás az idei és a jövő évre is 8-8 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emelést ír elő, így a minimálbér a jelenlegi bruttó 149 ezer forintról 161 ezerre, a garantált bérminimum pedig a bruttó 195 ezer forintról jövőre bruttó 210 600 forintra nőne. A megállapodás azonban azt is rögzíti, hogy az emelés mértékét felül lehet vizsgálni, ha ha a végleges mutatók legalább 1 százalékkal eltérnek az előrejelzéstől, vagy a három mérőszám (infláció, GDP-növekedés, termelékenységnövekedés) összesen legalább 2 százalékos eltérést mutat.

Ez a Pénzügyminisztérum adatai alapján megvalósul - igaz, az MNB várakozásai szerint nem.

A munkaadói oldal ezért további adatokat kért a számítással kapcsolatban, illetve szeretnék tudni azt is, milyen teljesítményre számít a kormány 2020-at illetően – közölte a lappal Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke.

A jövő évi minimálbéremelés mértékének újratárgyalását a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) kezdeményezte. Kordás László, a MASZSZ elnöke szerint 8 százaléknál nagyobb minimálbéremelésre már az idén is lehetőség lett volna, a MASZSZ emiatt nem is írta alá tavaly a kétéves bérmegállapodást.

A cégeknek, főként a kisebb hazai vállalkozásoknak azonban még az idei, nettóban alig 99 ezer forintot jelentő minimálbér kigazdálkodása is komoly gondot okozott – derült ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének - éppen a VKF ülése előtt nyilvánosságra hozott, de még áprilisi adatokat tartalmazó - felmérésből.

Címlapról ajánljuk

„Minden megváltozott, és valójában semmi sem” – a politológus értékeli, mi történt az áprilisi választások óta

Egyelőre még nem lehet tudni, hogy kormányváltás vagy valódi rendszerváltoztatás történt-e április 12-én – mondta az InfoRádióban a Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója. Novák Zoltán szerint történelmi távlatban azt lehet érzékelni, hogy a magyar társadalom a domináns pártrendszert és az erőkultuszt preferálja.
inforadio
ARÉNA
2026.06.17. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Új világ jön, nagy lendületet vehet a nyílt bankolás Magyarországon

Új világ jön, nagy lendületet vehet a nyílt bankolás Magyarországon

Az Európai Parlament és a Tanács 2026 áprilisában közzétette a PSD2-t felváltó PSD3 irányelv és a PSR rendelet végleges szövegeit, amelyek várhatóan 2028-tól lépnek hatályba. Az új szabályozás egységesíti az open banking, az erős ügyfél-hitelesítés és a csalásmegelőzés szabályait az egész EU-ban, megszüntetve a tagállamok közötti eltérő jogértelmezéseket. A változások között szerepel a szigorúbb API-teljesítményi követelmények teljesítése és egy ügyféloldali hozzáférés-kezelő dashboard bevezetése is. Magyarországon a Finqware open banking startup tapasztalatai szerint a PSD3 technológiai stabilitást és egységesebb API-struktúrákat hozhat, ami segíthet feloldani a hazai nyílt bankolást hátráltató akadályokat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×