A 2018 végén, az utolsó pillanatban tető alá hozott, kétéves, a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről szóló megállapodás felülvizsgálatát kezdeményezte a Magyar Szakszervezeti Szövetség. Az egyezséget egyébként alá nem író konföderáció szerint ugyanis teljesülnek év végéig a megállapodás azon pontjai, amelyek 8 százaléknál is magasabb emelést is lehetővé tesznek, feltéve, hogy a munkaadókkal és a kormánnyal is sikerülne megegyezni. Erről Kordás László, a szakszervezeti társulás elnöke beszélt az InfoRádiónak.
"Azért kezdeményeztük ennek a megállapodásnak az értékelését, mert úgy látjuk, hogy
a decemberre prognosztizált éves bérkiáramlás mértéke 10,5 százalék körül fog mozogni.
Ha ez igaz, az alacsony keresetűek rosszul járnak, mert nekik csak 8 százalék körüli béremelésük volt – emelte ki a szakember. – Fontos lenne, hogy értékeljük ezt a szituációt, és itt lenne annak a lehetősége, hogy esetleg korrigáljuk a következő évre az idén elmaradt 2,5 százalékot. […] A 10,5-11 százalék körüli minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés már elégedettségre adhatna okot a munkavállalói oldalon – vélekedett. – Ez pedig magával hozza azt is, hogy
nemcsak a bruttó béremelésekről kell beszélnünk, hanem az adókörnyezetről is.
El tudunk képzelni olyan szituációt, amikor egy alacsonyabb bruttó béremeléssel, ugyanakkor egy adócsökkentéssel lehetne kompenzálni a helyezetet. Ki lehet alakítani egy olyan állapotot, ami mindenkinek jó."
Kordás László szerint az emelés fedezetét részben a munkáltatók által fizetendő szociális hozzájárulási adó előre hozott csökkentése adhatná. Ez az elfogadott 2020-as költségvetés tartaléka terhére megvalósítható lenne. Másrészt azt is el tudnák képzelni, hogy a munkavállalók személyi jövedelemadójának többlépcsős csökkentésével kombinálva megvalósított járulékcsökkentéssel érjék el a munkavállalók nettó jövedelmének emelkedését.
A munkáltatói oldal nem zárkózik el a tárgyalásoktól,
mondta az InfoRádiónak Rolek Ferenc. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége alelnöke szerint az elkövetkező egy-két hónap feladata, hogy megvizsgálják a meghatározott gazdasági-üzleti peremfeltételeket – infláció, termelékenység, stb. –, hogy valóban úgy alakultak-e, ahogyan feltételezték. Amennyiben igen, nem látja szükségesnek az újratárgyalást, ha eltérőek, akkor viszont meg kell vitatni, hogy milyen módon és irányba befolyásolja a minimálbéreket.
Megemlítette azt is, hogy a VKF őszi napirendjén több, a munkavállalói oldallal közös előterjesztés megtárgyalását kérik a kormánytól. Ezek közé sorolta a reálbéremelkedés számításának módját, mivel ettől is függ a szociális hozzájárulási adó csökkentése. a Versenyszféra és a Kormány Állandó Érdekegyeztetési Fórumának következő ülésén tárgyalnának az állami vállalatoknál lejárt, korábbi három évre szóló bérmegállapodásról is és újabb, akár több éves emelésről is a szociális partnerek. A Magyar Nemzet értesülése szerint a kiskereskedelemben a vasárnapi nyitva tartás önkéntes rövidítése ismét napirendre kerülhet a VKF-on.