Tavaly 4,28 millió munkaviszony után vallottak be jövedelmeket a Nemzeti Adó és Vámhivatalnál, azonban csak 2,9 millióan adtak számot havi átlagban minimum bruttó 138 ezer forintot meghaladó bérről - írta a Policy Agenda elemzése alapján a Népszava. A 136 ezer közfoglalkoztatott és a 187 ezernyi részmunkaidős dolgozó esetében még érthető is volna, hiszen esetükben törvényileg is megengedett a minimálbérnél kisebb fizetés.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség megbízásából készült elemzés szerint emellett

további 770 ezer fő ugyancsak kevesebbet keresett a minimálbér havi összegénél.

A konföderáció elnöke, Kordás László szerint ezt az magyarázhatja, hogy sokan még mindig zsebbe kapják a fizetésük egy részét, és részmunkaidőre jelentik be őket, de erről a dolgozók nem tudnak. Márpedig a foglalkoztatotti KSH-létszám a dolgozók önbevallásán alapul.

Az elemzés szerint csak minden negyedik munkavállaló keresett tavaly átlagbér felett, a dolgozók csaknem fele a minimálbér és az átlagfizetés közötti összegeket vihetett haza havonta. Az is kiderült, hogy

428 ezer jól fizetett munkavállaló éppen annyi pénzt keresett 2018-ban, mint 2,8 millió másik dolgozó együttvéve.

A 2018 évi adatok némi javulást jeleznek az előző évhez képest, de még így is

majdnem 1,5 millió azoknak a száma, akik a létminimum összege alatt keresnek havonta.

A szakszervezeti vezető szerint, ha emelkedik a minimálbér, akkor az a zsebbe adott béreket is fehéríti. Szerinte nem helytálló az az érvelés, miszerint a legkisebb béreknek egyre kisebb szerepük van a jelenlegi munkaerőhiányos helyzetben. A kormány azonban szándékosan alacsonyan tartja a minimálbért és úgy tűnik, most is az időhúzásra játszik a jövő évi legkisebb béreket illetően – fogalmazott a lapnak Kordás László, a minimálbér-emelésről szóló egyeztetésekre utalva, amelynél még nem tűztek ki újabb tárgyalási időpontot.