Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám

Vége a fűtési szezonnak, de a veszély nem múlt el

Április 15-ével hivatalosan is lezárult az év eleji fűtési szezon, ez azonban nem jelenti azt, hogy elmúlt volna a szén-monoxid-mérgezések veszélye.

Sokan tévesen a fűtési szezonnal hozzák kapcsolatba a veszélyes gáz kialakulását, holott létrejöttének kockázata egész évben fenyeget.

A fűtési időszakban valóban megemelkedik a mérgezéses esetek száma, de a fűtés mellett más napi rutintevékenység is végződhet tragédiával, ha valaki nem figyel oda a szén-monoxid veszélyére - olvasható a katasztrófavédelem közleményében.

A mérgezéssel járó esetek fele a fürdőszobában történik.

Az otthoni fürdők és zuhanyzók általában kis méretű helyiségek, ezért kevés bennük a levegő is. A nyílt égésterű vízmelegítők, kazánok, cirkók, bojlerek működés közben elhasználják a fürdőszoba levegőjét. Aki zárt ajtó mellett sokáig engedi a meleg vizet, és nincs semmilyen szellőzés a helyiségben, az életével játszik. A víz melegítése során mérgező gáz is keletkezik, ha nem biztosított a levegő cseréje, akkor a felhalmozódó szén-monoxid veszélyes helyzetet teremt, magas koncentrációban egy-két percen belül halált okoz.

Miután színtelen és szagtalan, ezért lehetetlen érzékelő nélkül észrevenni.

Három egyszerű módszerrel megelőzhetőek a tragédiák:

· Biztosítani kell a nyílt lánggal égő vízmelegítők, kazánok, cirkók, bojlerek levegő-utánpótlását! Nem elég kinyitni az ajtót vagy az ablakot, egy résszellőzőt kell beszereltetni az ablakba. Tilos letakarni, vagy megszüntetni a szellőzőnyílásokat.

· A vízmelegítőt évente egyszer szakemberrel kell ellenőriztetni.

· Egy megfelelő minőségű szén-monoxid-érzékelő életet menthet, hiszen jelez, ha veszélyes mennyiségű szén-monoxid keletkezik. Ezen a linken érhető el az érzékelők pozitív és negatív listája.

Idén már 261 esetben riasztották a tűzoltókat szén-monoxid miatt. 191 ember szenvedett mérgezést, 8 emberen pedig már nem lehetett segíteni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

A világon több olyan hálózat működik, amelyek szinte láthatatlanul szolgálják az emberiséget. A létezésüket teljesen természetesnek vesszük, miközben nem feltétlenül tudjuk, hogy milyen óriási infrastuktúra működteti ezeket a háttérben. A műholdas navigáció a hidegháborús nukleáris elrettentésből nőtt ki, mára azonban a modern civilizáció egyik legfontosabb alapinfrastruktúrájává vált. Négy globális rendszer létezik – az amerikai GPS, az orosz GLONASS, az európai Galileo és a kínai BeiDou –, amelyek mind állami finanszírozásban működnek, alapszolgáltatásuk ingyenes közjószág. Az ezekre épülő iparágak piaca 2023-ban mintegy 260 milliárd eurót tett ki, és 2033-ra akár 580 milliárd euróra nőhet. A rendszerek jelentősége messze túlmutat a navigáción: a logisztikától a precíziós mezőgazdaságon át a pénzügyi időszinkronizációig a gazdaság szinte minden szegmensét átszövik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×