Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.41
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Pixabay

Így szürkül el a világ a hallásvesztéssel

A hallássérülés vagy -vesztés az egyetlen olyan érzékszervi fogyatékosság, amit - bármilyen fokú - rehabilitálni lehet - mondta el az InfoRádió Családi hét című magazinműsorában Noszek László, a Szent Imre Egyetemi Kórház főorvosa. 

Jól ismeri a szakma azt a jelenséget, ami talán a köztudatban a látással kapcsolatban még elterjedtebb: az "öregszeműség". Noszek László, a Szent Imre Egyetemi Kórház főorvosa az InfoRádió Családi hét című magazinműsorában elmondta, az öregedéssel párhuzamos szervi romlás a hallásnál is érvényes.

"A fülnél bizonyos frekvenciákban, és ez elsősorban a magasabb frekvenciákat, a 2-4 ezer Hz fölötti tartományt jelenti, jelentkezik egy bizonyos romlás, ami aztán az idő előrehaladtával egyre mélyebb tartományokba tolódik" - részletezte Noszek László.

Általában a nők hangja magasabb, a férfiaké mélyebb, ennek következtében

bizonyos férfihangokat az átlagos hallásromlás mellett tovább lehet hallani, a magasabb hangok észlelése többnyire hamarabb elkezd romlani.

A hétköznapokban - mint Noszek ecsetelte - hallunk ugyan sok mindent a környezetünkből, de nem értjük.

"A beszélt nyelvet nem értjük, és ennek a hátterében lehet egy hallásromlás. Nagyon jellemző az a jelenség, hogy a hangok vonatkozásában is "elszürkül a világ" körülöttünk, például a madarakat nem halljuk meg, de az autó bizonyos zajait sem."

Noszek László szerint nagyon jól meghatározható, hogy mikor van szükség hallókészülékre vagy műtétre.

"Ugyanakkor műtéttel nem minden hallásromlástípust tudunk jól rehabilitálni, tehát az esetek egy részében nem a műtét, hanem a hallókészülék jön szóba mint lehetőség"

- tette hozzá a főorvos, aki szerint 30 decibeles hallásromlás esetén van már szükség hallókészülékre.

A hétköznapi beszélgetésben ezt úgy lehet lemérni, hogy

ha valaki öt méterre áll a beszélgetőpartnerétől, de nem néz rá és az beszél, akkor a hallássérült hallja, de már nem érti a szavakat.
KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×