A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2018. december 19-én bíróság elé állítás során egy év, négy évre
felfüggesztett börtönbüntetésre, valamint a bűnügyi költségek megtérítésére ítélte hivatalos személy
elleni erőszakért azt a férfit, aki a Kossuth téri tüntetés után rátámadt a vele szemben intézkedő
rendőrökre. A túlótatörvény miatt létrejött tüntetéssorozat vasárnapi napján december 16-án kora este a terhelt ittas állapotban vett részt a Kossuth téren tartott demonstráción.

A rendőröknek feltűnt zavart és agresszív magatartása, ezért intézkedés alá kívánták vonni. A férfi együttműködést megtagadta, a rendőröket obszcén szavakkal sértegette, majd a Bajcsy-Zsilinszky út felé megpróbálta elhagyni a teret. A rendőrök követték, majd amikor körbevették, a férfi rátámadt a rendőrökre, magatartásának pedig csak a rendőrök határozott fellépése vetett véget, a támadó kezeit hátrabilincselték, majd előállították.

A bíróság elé állításkor a terhelt beismerte bűnösségét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról.

Így a bíróság nem vizsgálta a bűncselekményt és annak körülményeit, csak a büntetésről döntött. Perbeszédében az ügyész súlyosító körülményként jelölte meg, hogy a terhelt többszörösen büntetett előéletű, önhibájából volt ittas, valamint azt, hogy kirívóan agresszíven viselkedett. Enyhítő körülményként beismerő vallomását említette, amellyel az eljárás gyors lefolytatását támogatta.
Beszéde végén felfüggesztett börtönbüntetés kiszabására és a bűnügyi költségek megtérítésére tett
indítványt. A védelem enyhítő körülményként említette, hogy a terhelt egy felfokozott hangulatú demonstráción vett részt, így igen izgatott volt. Szerette volna elhagyni a helyszínt és eleinte nem tudta felmérni, hogy rendőri intézkedés alatt áll. Letartóztatását követően mindig együttműködő volt és megbánást tanúsított, így a védő – perbeszéde végén – a legenyhébb büntetés kiszabását kérte.

A bíróság a vádlottat egy év börtön fokozatú szabadságvesztés büntetésre ítélte, amelynek
végrehajtását négy év próbaidőre felfüggesztette, emellett kötelezte a bűnügyi költségek
megtérítésére. Indokolásában kifejtette, hogy a bíróságnak mindig mérlegelnie kell az adott
cselekmény és az elkövető társadalomra való veszélyességét, az ítéletnek igazodnia kell a
cselekmény tárgyi súlyához, és arányos visszatartó erővel kell rendelkeznie az elkövető és a
társadalom többi tagja számára.

Az enyhe ítéletet a vádlott elsősorban annak köszönheti, hogy beismerte bűnösségét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, valamint őszinte megbánást tanúsított.

A hivatalos személy elleni erőszak büntetési tétele 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztés, mivel a jogalkotó fokozottan kívánja védeni a jogszerű eljárást teljesítő hivatalos személyeket.

A bíróság jelezte, hogy ha a vádlott a bíróság elé állítás során más magatartást tanúsít, a súlyosító körülményekre tekintettel letöltendő szabadságvesztés kiszabására is sor kerülhetett volna.

A végzést az ügyészség és a védelem is tudomásul vette, így az jogerős.