Infostart.hu
eur:
364.54
usd:
314.14
bux:
150591.95
2026. szeptember 11. péntek Teodóra
Nyitókép: Pixabay.com

Örökbefogadás: a szomszédok és a rokonok a legkevésbé elfogadók

Minden második örökbefogadó szülő kapott már negatív megjegyzéseket a környezetétől - derül ki az SOS-Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa friss felméréséből. Az előítéletek leggyakrabban a gyermek származásáról szólnak.

Az SOS-Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa november 9., az örökbefogadás világnapja alkalmából felmérést jelentett meg, amelyben azt találták, hogy noha tapasztalható javulás a társadalomban, még mindig jelen van negatív előítélet a témában.

"Az örökbefogadó szülők 50 százaléka tapasztal rendszeresen negatív megjegyzést vagy kritikát azzal kapcsolatban, hogy miért fogadtak örökbe"

- fogalmazott az InfoRádiónak Szlankó Viola gyermekjogi tanácsadó. A rosszallók általában a gyermek vér szerinti származására, sok esetben romaságára utalnak. Ez ráadásul, mint Szlankó megjegyezte, csak az egyik nehézsége az örökbefogadó szülőknek: sok esetben 4-5 évet várniuk kell a gyermekre. "Ezt az időt akkor lehet csökkenteni, ha a párok idősebb gyermek örökbefogadását is vállalják" - tette hozzá.

Az utóbbi években elmondása szerint jelentősen nőtt az örökbefogadó szülők rugalmassága - a kort és a származást illetően is -, ez részben köszönhető a kötelező felkészítő tanfolyamnak, amin a párok részt vesznek; ezen a szemléletváltásuk is megtörténik.

"Az örökbefogadó szülők elsősorban nem maguknak keresnek gyereket, hanem átmennek azon a pszichológiai folyamaton, hogy megértik, igazából a gyereknek keresnek örökbefogadó szülőt" - hangsúlyozta Szlankó Viola.

A kutatásból az is kiderül, a szülők ma már egyre nyíltabban vállalják az örökbefogadás ügyét. Hogy korábban ez miért volt másképp, arról a szakember azt mondta, ma már nem csak egy férfit és egy nőt a vér szerinti gyerekeikkel tekint családnak a társadalom.

A számok nyelvén

A kutatás közel 500 ember megkérdezésével készült. A válaszokból kiderült, hogy az örökbefogadókkal a legkevésbé toleránsak

  • a szomszédok (33 százalék),
  • a rokonok (29 százalék),
  • a barátok (28 százalék),
  • valamint a gyermek óvodájában, iskolájában dolgozó pedagógusok (26 százalék) voltak.

A vér szerinti szülők elítélése igen gyakori (43,3 százalék), de a "nem szülő" nőket is sokan bántják, hogy "miért nem szültek inkább".

Minden hatodik örökbefogadó családnak szakadt már meg valamilyen kapcsolata az örökbefogadás miatt.

Az örökbefogadók közben 82 százaléknyian támogatják, hogy gyermekük idővel felvegye a kapcsolatot a vér szerinti rokonokkal.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Somkuti Bálint: szeptember 11. után vett óriási fordulatot az amerikai külpolitika

Somkuti Bálint: szeptember 11. után vett óriási fordulatot az amerikai külpolitika

2001. szeptember 11. nem csupán egy 3000 halálos áldozattal járó terrortámadás időpontja, hanem óriási világpolitikai fordulópont is: innentől vett olyan új irányt az amerikai érdekérvényesítés a külpolitikában, amilyet ma is látunk – mondta Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő az InfoRádióban, hozzátéve: ez pedig felszínre hozta a nyugati világon belülli törésvonalakat is.
Gyökeres változás érik az uniós pénzeknél: teljesen új rendszer jöhet, ami Magyarországot is nehéz helyzetbe hozhatja

Gyökeres változás érik az uniós pénzeknél: teljesen új rendszer jöhet, ami Magyarországot is nehéz helyzetbe hozhatja

Az Európai Unió következő hétéves költségvetése alapjaiban alakíthatja át az uniós fejlesztéspolitikát: az Európai Bizottság javaslata a jelenlegi csaknem 400 operatív program helyett tagállamonként egyetlen nemzeti és regionális partnerségi terv köré szervezné a forrásokat. A 64. Közgazdász-vándorgyűlésen felszólaló szakértők és volt EU-biztosok szerint a reform veszélyeztetheti a kohéziós politika évtizedek alatt kialakult rendszerét, a régiók szerepét és a tagállamok közötti fejlesztési együttműködést. Andor László és Balázs Péter volt EU-biztosok arra figyelmeztettek, hogy miközben az Uniónak a védelemtől a lakhatásig egyre több feladatot kell ellátnia, a közös költségvetés nem bővül arányosan, a versenyképességi alap pedig a kohéziós és szociális eszközök rovására erősödhet. Szaló Péter nyugalmazott államtitkár szerint Magyarországnak sürgősen újra kell építenie a megyei és térségi intézményi kapacitásokat, hogy felkészülhessen a következő fejlesztési ciklusra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×