Kásler Miklós: elkészült a sürgősségi osztályok tehermentesítését célzó javaslat

Az alapellátás megerősítése lehet a sürgősségi osztályok tehermentesítésének egyik alapja – erről beszélt az emberi erőforrások minisztere. A sürgősségi részlegekről szóló javaslat már elkészült, de a kormány még nem fogadta el – mondta Kásler Miklós.

A kórházakban diszpécser-szolgálat működne, ahol a beteg elsőként bejelentkezne, majd ott célirányosan irányítanák a kórház azon részlegére, ahol a megfelelő ellátás történik. A tárcavezető szerint a jelenlegi 5-6 órás sorokat a negyedére lehetne így csökkenteni.

Kásler Miklós fontosnak tartja a magán- és az állami egészségügyi ágazat szétválasztását, ehhez szerinte jogilag és szakmailag is rendezett viszonyokra van szükség. Erről cselekvési sorozatot kell kidolgozni, amely első része hamarosan a kormány elé kerülhet. Hozzátette, hogy a hálapénz rendszert is minél hamarabb meg kellene szüntetni.

„Előnye nincs, de hátránya annál több”

– fogalmazott. Ennek feltétele olyan jövedelmi viszonyok kialakítása, amely megfelelő életkörülményeket teremt az orvosoknak, a nővéreknek, az asszisztenseknek, az ápolóknak és a kisegítő dolgozóknak egyaránt – tette hozzá.

„Nyilvánvalóan, hogy a teljesítményt valamilyen formában viszonozni kell.”

A miniszter emlékeztetett arra, hogy az öt önálló népegészségügyi program idejében elkészült. Mint mondta: ezek alapján rajzolódik ki a magyar egészségügyi struktúra. Az öt betegségcsoport ellátásához a kórházakban a megfelelő osztályokat, részlegeket és egységeket kell létrehozni. A népegészségügyi program „azt jelenti, hogy

mindent köré rakunk az öt kiemelt betegségcsoportnak, ami előfordulhat a magyar egészségügyben”

– jegyezte meg Kásler Miklós.

A terv kidolgozását a tisztiorvos és hivatala 3-4 héten belül elkészíti – ígérte. Kásler Miklós hangsúlyozta, hogy ha meghatározták a különböző egészségügyi szintek tevékenységét, akkor lehet ehhez hozzárendelni a finanszírozást, az eszközöket és a dolgozókat.

Változások a kultúrában és az iskolákban

A 25 éves Nemzeti Kulturális Alap (NKA) betöltötte feladatát, de működése megváltozhat – hívta fel a figyelmet az emberi erőforrások minisztere.

„Nagyon sokat változnak az idők”, éppen ezért meg kell vizsgálni a kultúra finanszírozását,

az NKA felépítését és működését.

„Nem tartom kizártnak, hogy ez változik” – emelte ki.

A nemzeti Alaptanterv kidolgozása folyamatosan halad, még a héten is érkeztek erről vélemények – tette hozzá Kásler Miklós. A beérkezett sok száz észrevétel feldolgozása folyamatosan történik. A kerettanterv véleményezése azonban csúszik, „pedig ugyanannyira lényeges, mint az alaptanterv”. A miniszter ennek ellenére úgy véli, ezzel is végeznek novemberben.

Az új alaptantervet a tárcavezető szerint be lehet vezetni 2019 szeptemberében. Mint mondta: nincs veszteni való idő, de nem ez a legfontosabb cél. „Meg kell jelennie az oktatásban is és a nevelésben is mindazon körülménynek, ami magyarrá tesz bennünket és ami az életkörülményeinket befolyásolja” – fogalmazott, hozzátéve: a legkorszerűbb ismereteket és módszereket is be kell vezetni az oktatásba, és a pedagógusok továbbképzését is ki kell alakítani.

„Nem az a cél, nem az az abszolút prioritás, hogy egy év múlva bevezessük, hanem az, hogy legyen jó”

– hangsúlyozta a Nemzeti Alaptantervről.

Kásler Miklós az Aréna című műsorban arról is beszélt, hogy már döntöttek arról, ki vezeti tovább az Operettszínházat, de ezt még nem közölhetik. A Petőfi Irodalmi Múzeum irányítására már elkészült a pályázat, ami viszont még nem nyilvános.