Egyre gyarapszik azoknak az ügyeknek a száma a Budapesti Békéltető Testület előtt, amelyekben az okoz bosszúságot a fogyasztóknak, hogy garanciális igényüket elutasítják, pedig eleve sérülten érkezett meg hozzájuk a termék. Különösen a tartós fogyasztási cikkek, például

a nagyobb értékű elektronikai termékek, az okostelefonok, televíziók, laptopok esetében igaz ez.

Pedig ilyenkor rendszerint több tízezer, adott esetben több százezer forintos ügyértékről beszélhetünk, azaz az érdeksérelem jelentős - írja közleményében a Budapesti Békéltető Testület.

Sokszor az okozza a problémát, hogy a fogyasztó a termék állapotának ellenőrzése nélkül aláírja az átvételi elismervényt. Ezen általában az is szerepel, hogy azt sérülésmentesen vették át, és csak később, a kibontáskor derül ki, hogy a termék karcolt, törött vagy egyéb probléma van vele.

A vállalkozások később gyakran éppen azzal utasítják el a garanciális igényt, hogy a fogyasztó elismerte az aláírásával: a terméket kifogástalan állapotban átvette.

Többször előfordult például, hogy a futár egyáltalán nem adta ki a kezéből a lezárt csomagolású terméket mindaddig, amíg a fogyasztó alá nem írta a sérülésmentesség tényét, holott ezzel olyannak az elismerését kérik a vevőtől, amelyről még csak meg sem győződhetett.

Meddig terjed a vállalkozás felelőssége?

A vállalkozás mindaddig az időpontig felel a termék sérülésmentességéért (kárveszély), ameddig a fogyasztó azt birtokba nem veszi. Nyilvánvalóan az előző esetben a birtokbavétel, azaz az átadás még csak meg sem valósult. Ezzel függ össze, hogy

a fogyasztónak kötelezettsége késedelem nélkül ellenőrizni, nem törött-e, sérült-e a termék.

Amennyiben viszont az adott termékre, annak tulajdonságaira jótállás (garancia) vonatkozik - tipikusan ilyen termékek a 10.000 Ft feletti tartós fogyasztási cikkek -, akkor az átvételkor sem kell rögtön megvizsgálni annak tulajdonságait.

Mindez azt jelenti, hogy ha a fogyasztó az átvételkor meg sem győződhetett a termék állapotáról, akkor nem számít, hogy előzetesen mit írattak vele alá és nem lehet egy tollvonással kizárni a vállalkozás felelősségét.

Emellett, a tartós fogyasztási cikkek (például: 10.000 Ft feletti okostelefon, laptop, számítógép, televízió, stb.) esetében kötelező, egyéves jótállási kötelezettség (garancia) terheli a vállalkozást. Ez teljes körű, és az adott termék mindenféle hibájára kiterjed, így arra is, ha az átadáskor már sérült volt a termék (de természetesen arra is, ha az árucikk hibásan vagy nem működik).

A jótállási kötelezettség alapján pedig a kereskedőnek be kell bizonyítania, hogy a hiba - azaz jelen esetben a sérülés - oka csak a teljesítést, azaz az átvételt követően keletkezett.

Amennyiben erre nem kerül sor, úgy elsősorban ingyen ki kell javítania vagy ki kell cserélnie a terméket, ha pedig ezeket nem vállalja vagy ezek teljesítése lehetetlen, akkor a fogyasztó vételár-leszállítást vagy a teljes vételár visszatérítését is igényelheti.

Ha olyan árucikkről volt szó, amelyre nincs kötelező egyéves jótállás, egyáltalán nem lehet eltekinteni a termék állapotának azonnali ellenőrzésétől,

ez a fogyasztó felelőssége.

Itt is viszont él az az előírás, hogy hat hónapon belüli hiba esetén, az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, miszerint a termék eleve hibás (azaz például sérült állapotban érkezett). Kivéve, ha ez a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.

Csomag vagy csomagolás? Nem mindegy!

Előfordult néhány esetben az is, hogy a kérelem szerint az átvételi elismervényen nem is magának a „csomagnak", hanem a „csomagolásnak" a sértetlenségét íratták alá a fogyasztóval. Amennyiben erre hivatkozik a kereskedő, és emiatt utasítja el a garanciát, ez már önmagában is nyilvánvalóan alaptalan, hiszen a termék nem egyenlő a csomagolással. Ugyanis a vállalkozás nem (csak) a csomagolásért felel, hanem egész pontosan a megrendelt csomag, azaz az árucikk sértetlenségéért.

Mi a teendő, ha kiderül, hogy sérült az interneten rendelt termék?

• Amennyiben internetről történt a megrendelés, és a fogyasztó kibontáskor azt látja, hogy sérült a termék, akkor jár legjobban, ha tizennégy napos meggondolási lehetőséget választja (indokolás nélküli elállási jog).

Ugyanis az átvételtől számított tizennégy napon belül, legyen a termék akár sérült, akár nem, meggondolhatja magát (bizonyos kivételekkel: mint például a felbontott audio- vagy filmet tartalmazó CD-k/DVD-k).

Ilyenkor visszaküldheti a terméket saját költségén, és ekkor vissza kell kapnia az általa teljes kifizetett teljes összeget.

Fontos, hogy ekkor kizárólag azért az értékcsökkenésért tehető felelőssé a fogyasztó, ami a termék jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használatot meghaladó használatból fakadt. Amennyiben viszont azonnal, a kibontást követően visszaküldi a terméket, úgy nyilvánvalóan ez az eset nem áll fenn.

Lényeges, hogy a fogyasztó az indokolás nélküli elállási jogát írásban gyakorolja, mivel ennek megtörténtét neki kell bizonyítania.

Másrészt egyértelműen kell fogalmazni, hogy konkrétan az előbb említett jogát érvényesíti, mivel ha csak annyit ír, hogy a „termék sérült, ezért visszaküldöm", akkor a webáruház azt fogja hinni, hogy garanciális igényt kíván érvényesíteni és így kezeli majd a panaszt – teljes joggal.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy

a termék sérülése miatt nem fosztható meg a fogyasztó az indokolás nélküli elállás jogától.

Sok esetben mégis ezzel találkozni, holott ez jogsértő. Általában akkor fordul elő, amikor a webáruház tévesen például az önként vállalt „30 napos visszaküldési garancia" keretében kezeli ezt, hiszen a 14 napon túli visszaküldés már köthető a kereskedő saját maga által meghatározott feltételeihez.

• Tartós fogyasztási cikkeknél az egyéves kötelező garancia keretében kérhetik a fogyasztók, hogy javítsák ki vagy cseréljék ki az eleve sérülten kiszállított terméket. Ha pedig ezt nem vállalja a kereskedő vagy ennek teljesítése lehetetlen, akkor vételár-leszállítás kérhető vagy a teljes vételár megtérítése.

Ha az indokolás nélküli elállás helyett inkább ezt az igényt szeretnénk érvényesíteni, fontos ismét, hogy pontosan fogalmazzunk. Előfordulhat az is, hogy az érintett tartós fogyasztási cikk már annyira sérült állapotban érkezett, hogy az a rendeltetésszerű használatot akadályozza.

Ha ezt a fogyasztó legkésőbb az átvételtől számított három munkanapon belül bejelenti, akkor rögtön ki kell cserélni a terméket. A Kúria döntése szerint

a vállalkozások ebben az esetben nem vizsgálhatják a hiba, azaz a sérülés okát, hanem automatikusan, bármiféle vizsgálódás nélkül ki kell cserélniük az adott terméket.

Amennyiben pedig „gyanús" számukra a hiba eredete, akkor csak a cserét követően és önállóan, utólag érvényesíthetnek igényt – például fizetési meghagyás keretében – a fogyasztóval szemben.

• Ha a sérülten átvett termék nem tartós fogyasztási cikk, akkor is kérheti a fogyasztó a vállalkozástól az ingyenes javítást vagy cserét, ennek hiányában pedig a vételár leszállítását vagy a teljes vételár megtérítését. Hat hónapon belüli hiba esetén ugyanis a kereskedő ezek alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a sérülés oka csak később, a termék átvételét követően keletkezett.

A fogyasztói tudatosság elengedhetetlen.

Lehetőség szerint a termék átvételekor azonnal meg kell győződni annak sértetlenségéről és ellenőrizni kell, mit írunk alá. A kibontás folyamatát, ha van rá mód, dokumentálni kell (kép- vagy videofelvétel útján), mert ez később fontos bizonyíték lehet - hangsúlyozza közleményében a Budapesti Békéltető Testület.