Közös állásfoglalást írt alá az autonómia-elképzelések összehangolásáról a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke hétfőn Kolozsváron. Kelemen Hunor, az RMDSZ vezetője közölte: az Erdély és Románia egyesülését kinyilvánító 1918-as román gyulafehérvári nyilatkozat százéves évfordulója jó alkalom arra, hogy párbeszéd induljon a román társadalommal az erdélyi magyarság autonómiaigényéről.

Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke ugyanakkor az autonómiát olyan elfogadhatatlan és alkotmányellenes követelésnek nevezte, amely nem lehet alku tárgya. Ludovic Orban ellenzéki pártvezető, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke is elutasította a törekvéseket.

Közben országos népszavazás kiírását kérte Klaus Iohannis román államfőtől az autonómia ügyében Razvan Rotaru, a PSD Botosani megyei parlamenti képviselője. „Eljött az ideje, hogy intézményes választ adjunk, egyszer és mindenkorra lezárva az autonómia témáját” - közölte a politikus.

Illyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa az InfoRádiónak nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy amikor 1918-ban a románok azt követelték, hogy Erdélyt csatolják az országhoz, akkor ők tettek amellett hitet, hogy az Erdélyben élő összes nemzetiség sajátos önigazgatást kaphat, ám azóta erről a kérdésről nem beszélnek, alkotmányellenesnek nevezve a téma felvetését is. 

A szakértő közölte: 1990-ben nem vetették papírra az autonómiaköveteléseket, csak megfogalmazták. Azóta viszont több tervezet is napvilágot látott.

• Székelyföldön területi autonómia. Ilyen több helyen is létezik az EU-ban is.
• Kulturális autonómia: ez minden Romániában élő, magát magyarnak való személyre vonatkozik; oktatási és kulturális kérdésekben hozhatná létre és irányíthatná a kisebbség a saját intézményrendszerét.

Ez utóbbi szerepel abban a kisebbségi törvényben, amit 2005-ben elfogadott a román kormány, és azóta is a parlamentben vesztegel. A területi autonómiáról nem hajlandóak tárgyalni a román politikusok.

A tárgyalásokat a bukaresti kormánynak és a magyar érdekeket képviselő szervezeteknek kell lefolytatniuk. Ugyanakkor Dél-Tirol esetében először az osztrák és olasz kabinet egyezett meg, így a magyar kormány diplomáciai segítsége is ajánlatos lehet az autonómiatörekvésekhez – emelte ki Illyés Gergely.