A Harrach Péter KDNP-frakcióvezető, Hollik István és Szászfalvi László országgyűlési képviselők által jegyzett törvényjavaslat értelmében december 1-je helyett november 15-től kezdődne és március 1-je helyett április 30-ig tartana a kilakoltatási moratórium abban az esetben, ha a kötelezett magánszemély.

Számos olyan intézkedést vezettünk be az elmúlt években, amely a devizahiteleseket segíti, ez csupán egy újabb meghosszabbítást jelent – mondta Hollik István. A törvényhozó szempontjából felelős döntés, hogy április 30-át jelöli meg, hiszen nagyjából addig marad az Országgyűlés a jelenlegi formájában, utána egy új parlament fog összeülni és nyilvánvalóan a hosszabbításról majd annak kell döntenie.

A Fidesz megkeresésünkre ezidáig nem reagált, hogy a nagyobbik kormánypárt képviselői támogatják-e az előterjesztést, ám Hollik István bízott benne, hogy a Fideszt is meg tudják győzni az intézkedés szükségességéről.

Az ellenzéki oldalról Korózs Lajos, az MSZP képviselője úgy vélte, hogy frakciója megszavazza a javaslatot. „Úgy látom, hogy a devizahitelesek problémáival a kormánypárti oldal nem akar foglalkozni és erre jött ez a javaslat, amit egyébként csak helyeselni tudok” – fogalmazott a szocialista politikus. De szerinte emögött nincs olyan lakáspolitikai koncepció, amely valóságos segítséget nyújtana ezeknek az embereknek.

Z. Kárpát Dániel a Jobbik részéről aláhúzta, hogy pártja már többször is javasolta a kilakoltatási moratórium kihirdetését és meghosszabbítását. „Itt megint csak a Fideszes kozmetikai jellegről beszélhetünk” – fogalmazott. Szerinte egy ilyen rövid távú enyhítés csak arra ösztönzi a végrehajtókat, hogy az érintett időszak előtt és után cselekedjenek, a kilakoltatások számát azonban nem fogja visszavetni.

Kanász-Nagy Máté, az LMP szóvivője maga is úgy látta, hogy szükség van a módosításra. „Ugyanakkor a KDNP magatartását hát finoman fogalmazva is képmutatónak gondoljuk, hogy most, a választási kampány közeledtével javasolják ezt az indézkedést” – mondta a szóvivő. Amikor az LMP nyáron szorgalmazta a probléma kezelését, akkor nem támogatták ezt a moratóriumot – emlékeztetett.

Amennyiben a Ház elfogadja, úgy a rendelkezést a hatálybalépése napján folyamatban lévő azon végrehajtási eljárásoknál is alkalmazni kell, amelyeknél bár a bíróság elrendelte, de még nem ürítették ki az ingatlant.