A fejlett gazdaságok számára a migrációs folyamatok kedvezőek lehetnek, ehhez megfelelő integrációra van szükség - hangsúlyozta Madár István, a Portfolio elemzője.

 „Tényszerűen el lehet mondani, hogy általában a nagyon steril munkaerő-piaci modellek pozitív hatásúnak értékelik a migrációt, különösen egy fejlett gazdaságban. Nemcsak a magas, hanem az alacsony képzettségűek migrációját is. Ha az ezzel kapcsolatos problémák nem válnak tömegessé, addig egy országnak megéri a migrációban gondolkozni, ha az egyéb típusú munkaerő-piaci problémáit nem tudja kezelni.

Magyarországon a következő évtized közepén mindenféle reform ellenére meg fog állni a foglalkoztatottság növekedése.

A munkaképes korú népesség száma már hosszabb ideje csökken. Ha abban gondolkodunk, hogy ne csökkentse a nemzeti termékünket, a gazdasági erőnket az, hogy a foglalkoztatás demográfiai okokból csökkenni fog, akkor valamilyen megoldást erre kell találni.”

 Madár István a közelmúltbeli munkaerő-piaci változásokról is beszélt.

 „Egyre csábítóbb fizetésekért, a magyarnál, illetve a régiós szintekhez képest pedig különösen vonzóbb bérekért tudnak kimenni külföldre dolgozni emberek. Ez láthatóan komoly problémát is okoz. Ma Magyarországon az építőiparban még mindig körülbelül

tízezer emberrel kevesebb dolgozik, mint a válság előtti csúcson.

A munkaerőhiány abban az értelemben, hogy a drágább munkaerő miatt kiárazzák a versenyképes vállalatokat a piacról, egyelőre nem fenyeget, de azt a folyamatot jó lenne megállítani vagy fékezni, hogy évről évre egyre több ember dolgozik külföldön, ezáltal tovább szűkül a magyar munkaerő-piac.”

Nagy Katalin, a Kopint-Tárki Zrt. vezető kutatója kiemelte, a munkaerő-piaci mellett az állami bevételek számára is többletet jelenthetnek a képzett bevándorlók.

 „Szükség van potenciális többletmunkaerőre, ami képes a különböző szociális kasszák megfelelő bevételeit biztosítani.

A bevándorlás az európai gazdasági folyamatok szempontjából meglehetősen fontos,

és segíti az ilyen típusú feszültségek feloldását.”

Nagy Katalin hozzátette: a munkaerő-piac számára csak megfelelő integráció mellett jelenhetnek hasznot a bevándorlók.

Németország – Választás után

A német gazdaság nagyon stabil és erős, az utóbbi időben nagyon robusztus növekedést mutat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Nagy Katalin, a Kopint-Tárki Zrt. vezető kutatója.

„A politika megteheti azt, hogy a vállalkozó gazdálkodási körülményeit, üzletfeltételeit javítja, de közvetlen, drámai hatása a választási eredményeknek a gazdaságban nem lenne.”

A német választások eredménye más csatornákon jut majd el a gazdasághoz – tette hozzá Nagy Katalin.

„Például úgy, hogy milyen kompromisszumra sikerül jutni az energiapolitika terén. A zöldek rövid távon kivezetnék a szénerőműveket, az új autóknál nem engedélyeznék a dízelmotorokat. Ezek olyan elképzelések, amelyek az ipar keretfeltételeit komolyan megváltoztatnák. Az SPD szerint rövid távon ezek megvalósíthatatlanok és nem ért vele egyet, ahogy a CDU sem.”

A Portfolio vezető elemzője szerint

a német gazdaság egy hosszabb kormányalakítási időszakot is elviselne.

„Nem látszik az, hogy bármi problémát jelentene, ha egy ügyvezető kormányzás lenne. Az európai konjunktúra erős, hétről hétre jönnek ki nagyon jó adatok az Európai Unióról, a munkaerő-piacról. Németország ilyen szempontból már a másik véglet, hiszen nem arról van szó, hogy a válság sebei gyógyulnak és csökken a munkanélküliség, hanem már a munkaerőhiány jelensége is felüti a fejét.”

Madár István hozzátette: ha csak 2018 elejére állna fel az új német kormány, az a német, de az európai gazdaságot sem befolyásolná érdemben.